Vizeletinkontinenciának nevezzük az akaratlan vizeletvesztést, ami az emberek közel 10%-át érinti. Elsősorban a változó korú nők problémája, de bármilyen életkorban és férfiaknál is előfordulhat.
A vizeletinkontinencia okai
Vizeletinkontinencia számos okból létrejöhet:
- okozhatja genetikai hajlam,
- terhesség és szülés, különösen nagy méretű újszülött és rohamos vagy elhúzódó szülés,
- méheltávolítás,
- túlsúly, elhízás
- nem megfelelően kivitelezett nőgyógyászati beavatkozások,
- hormonális változások a menopauza idején, főként az ösztrogén termelődés csökkenése,
- férfiaknál a prosztata betegségei,
- visszatérő húgyúti fertőzések,
- a húgyhólyag túlműködése, húgyhólyag kövek- és tumorok,
- vesekő,
- idegrendszeri károsodás (Parkinson-, Alzheimer-kór, sclerosis multiplex),
- a gerincoszlop (gerincvelő) sérülése,
- sztrók,
- cukorbetegség,
- egyes gyógyszerek (nyugtatók, altatók, vérnyomáscsökkentők, szívgyógyszerek, vízhajtók, izomlazítók, antidepresszánsok),
- székrekedés,
- helytelen életmód (stressz, elhízás, dohányzás, nem megfelelő folyadékbevitel, túlzott mértékű koffein- és alkoholfogyasztás),
- heves köhögés,
- nagy erőbehatással járó sportok
A vizeletinkontinencia típusai
Stresszinkontinencia
Stressz inkontinencia esetén a hasűri nyomás növekedésekor (tüsszentéskor, köhögéskor, nevetéskor, erőlködéskor vagy sporttevékenység végzése közben, amikor működik a hasprés) kevés vizelet távozik.
Fiatal és középkorú nőknél az inkontinencia leggyakoribb formája. Okozhatja a húgyúti záróizom meggyengülése, a húgycső, illetve a húgyvezetékek rendellenes elhelyezkedése, menopauza után az ösztrogén hiány, a terhesség alatti hormonális elváltozások.
Férfiaknál a stressz inkontinencia prosztataműtét után léphet fel, ha műtét során a húgycső felső része vagy a hólyagnyak megsérül.
A túlsúly súlyosbíthatja a tüneteket.
Sürgősségi (urge) vagy késztetéses inkontinencia
Sürgősségi inkontinencia esetén hirtelen, heves vizelési inger jelentkezik. Ilyenkor irányíthatatlanná válik a vizelettávozás, így nehéz időben eljutni a toalettre. A késztetéses inkontinencia leggyakrabban időskorban fordul elő, pontos oka gyakran ismeretlen. A kor előrehaladtával a húgyhólyag izmainak működése fokozódik, míg a záróizmok funkciója csökken, ezek együttesen felelhetnek az inkontinencia kialakulásáért. További lehetséges ok a vizelést gátló központi idegrendszeri terület működésének megváltozása pl.: sztrók után.
Túlfolyásos inkontinencia
A túlfolyásos inkontinencia jellegzetessége, hogy kis mennyiségű vizelet szivárog folyamatosan akarattól függetlenül. Oka legtöbbször elzáródás vagy a húgyhólyag gyenge izom-összehúzódása, ami miatt a húgyhólyag nem képes teljesen kiürülni. A visszamaradó vizelet a húgyhólyag túltelítődését okozza, emiatt növekszik a hólyagfalra nehezedő nyomás, ami előbb-utóbb a vizelet kicsordulásához vezet. Hátterében állhat fejlődési rendellenesség, prosztata megnagyobbodás, kő, székrekedés, bizonyos a központi idegrendszere ható gyógyszerek, idegsérülések és cukorbetegség.
Reflex inkontinencia
Központi idegrendszeri daganat vagy ér-eredetű probléma miatt megszűnik a vizelési folyamat kontrollja. A beteg a vizelést nem képes akaratlagosan befolyásolni, vizelési ingert nem érez.
Kevert inkontinencia
Kevert inkontinenciáról beszélünk, ha a vizelet inkontinencia több típusa egyidejűleg van jelen.
A vizeletinkontinencia diagnosztikája
Mivel az inkontinenciát sokféle ok idézheti elő, alapos kivizsgálás szükséges a diagnózis felállításához.
- Vizelettartási nehézség esetén nőgyógyász, urológus vagy urogynekológus (urológus és nőgyógyász 2 az 1-ben) szakorvoshoz kell fordulni. A panaszok feltérképezését követően fizikális vizsgálattal (tapintással) megállapítható a kismedencei szervek elhelyezkedése.
- Áttekintő hasi- és kismedencei ultrahang vizsgálattal tájékozódunk vizeletelvezető rendszer, ill. a belső nemi szervek rendellenessége és a hólyagban vizelés után visszamaradó vizelet mennyisége iránt (reziduum vizsgálata).
- Stressz teszt: köhögtetéskor az akaratlan vizeletvesztést figyeljük meg.
- Urodinámiás vizsgálat: a vizsgálat során a hólyagban kialakuló nyomást határozzuk meg nyugalmi állapotban, illetve a hólyag telítődése során. Egy katéteren keresztül feltöltik a hólyagot vízzel, és közben figyelik a hólyagban kialakuló nyomást.
- Cisztoszkópia: a vizsgálat során egy optikai készülékkel ellátott vékony csövet (cisztoszkópot) juttatnak fel a húgycsövön keresztül a hólyagba. Segítségével megtekinthető a hólyag belső fala, illetve bizonyos elváltozások el is távolíthatók.
A vizeletinkontinencia kezelése
A vizeletinkontinencia kezelési módja függ az inkontinencia típusától, a súlyosságától és a kialakulás hátterében álló állapottól/betegségtől. Amennyiben a probléma a medencefenék tartó és támasztó funkciójának elégtelensége miatt az izomzat és/vagy a kötőszövet sérülése, megnyúlása, tónusvesztése következtében áll fenn, kiváló eredmények érhetőek el a medencefenéki torna, biofeedback támogatott medencefenéki torna, illetve a hüvely lézeres kezelés révén.
A vizeletinkontinencia bizonyos fajtái gyógyszeresen kezelhetők. Az alkalmazott gyógyszerek általánosságban hasonló mechanizmussal hatnak és csökkentik a vizelés sürgető érzését és gyakoriságát.
Amennyiben a fenti, úgynevezett konzervatív kezelési módok nem vezetnek eredményre, szóba jön az inkontinencia műtéti kezelése. Abban az esetben, ha a tünetek hátterében a hólyag, vagy a méh előesése, megsüllyedése áll fenn, szintén a műtét lehet a megoldás.
