Tinédzser nőgyógyászat

Az első nőgyógyászati vizsgálatára minden nő valószínűleg pontosan emlékszik.
Vagy azért, mert annyira kellemetlen élmény volt, vagy azért, mert korántsem volt annyira szörnyű, mint amennyire előtte rettegett tőle!

Tini koráig a legtöbb lány nem hogy nőgyógyásznál, de egyáltalán, orvosnál se nagyon járt még.
Maximum pár alkalommal a háziorvosnál, ha valami vírustól belázasodott, esetleg fogszabályzás miatt a fogorvosnál, de az igazából nem is számít…

Így aztán elég ijesztő ötletnek tűnik, hogy elmenjünk egy vadidegen emberhez, aki roppant kínos kérdéseket tesz fel nekünk, majd pont azt a testrészünket vizsgálja meg, amit a legkevésbé szeretnénk megmutatni.

Lássuk be, hogy nagyon erős elhatározás és alapos ok kell ahhoz, hogy életünkben először elmenjünk egy nőgyógyászhoz!

A leggyakrabban jelentkező tinédzserkori nőgyógyászati panaszok az alábbiak:

rendszertelen menstruáció- ha két vérzés között nem ugyanannyi nap telik el
fájdalmas, elhúzódó vagy bő vérzéssel járó menstruáció – ha a vérzés több mint 5 napig tart, ha erős fájdalmakkal jár, és a mennyisége több mint 30-40 ml
menstruáció kimaradása – a szokott időben nem jön meg a vérzés
16 éves korig nem jelentkezik az első havi vérzés
alhasi fájdalom
hüvelyfolyás – nagyobb mennyiségű és/vagy kellemetlen szagú és/vagy a szokottól eltérő színű váladék ürülése a hüvelyből
szeméremtesti vagy hüvelyi viszketés, égő érzés
sebek, növedékek, szemölcsök, hólyagok megjelenése az intim területen
pattanásos, zsíros bőr, fokozott szőrnövekedés, hajhullás, hízás esetén a bőrgyógyász kollégák szokták javasolni nőgyógyász felkeresését
visszatérő hólyaghurut (köznapi nevén felfázás)
fogamzásgátlási lehetőségek megbeszélése, gyógyszer, hüvelygyűrű, méhen belüli eszköz feliratása
STD szűrés
HPV oltás

Hogyan történik a tinédzser nőgyógyászati vizsgálat?

A nőgyógyásszal való találkozás mindig beszélgetéssel kezdődik. Ennek célja, hogy megtudjuk:

a páciens miért fordult orvoshoz
vannak-e panaszai, és azok pontosan mióta tartanak és milyenek
voltak-e a páciensnek korábbi panaszai, betegségei
melyek a családban előforduló betegségek
milyenek a páciens menstruációs ciklusai
él-e a páciens szexuális életet, védekezik-e a terhesség és a szexuális úton terjedő fertőzések ellen, szüksége van-e ehhez szakorvosi tanácsadásra, felvilágosításra, gyógyszer felírására

tinédzser nőgyógyászat A beszélgetés egyrészt segíti az orvost a páciens igényeinek felmérésében, a diagnózis felállításában, másrészt így van idő arra, hogy a beteg és az orvos megtalálják a közös hangot, és a kezdeti feszültség oldódjon, a bizalom kialakuljon.

A beszélgetést vizsgálat követi/követheti.

A vizsgálat mindig nőgyógyászati vizsgálószéken történik. A lábakat félig fekvő testhelyzetben egy lábtartóba kell helyezni, így a szeméremtest és a hüvely az orvos számára kényelmesen vizsgálható.

Csak olyan vizsgálatot végzünk, amely feltétlenül fontos. Azt, hogy melyek ezek a vizsgálatok, természetesen a panaszok döntik el.

Szűz lányoknál, nőknél csupán megtekintés, esetleg mintavétel történik egy vattapálca segítségével a hüvelybemenetből. Ez a vizsgálat teljesen fájdalommentes.

Abban az esetben, ha szűz nőn kell kismedencei vizsgálatot végezni, az orvos a hüvely helyett a végbélbe vezeti a mutató ujját, és a vizsgálatot hasonlóképpen végzi el, mint hüvelyi úton. Ez ugyan riasztóan hangzik, de nem fájdalmas, csak kicsit kellemetlen.

Szűz lányokon, nőkön azonban e helyett a vizsgálat helyett legtöbbször hasi ultrahang vizsgálatot végzünk, amely bár rosszabb képet ad, mint a hüvelyen át végzett ultrahang vizsgálat, mégis a legtöbb esetben kielégítő információt ad az orvos számára.

Amennyiben a betegnek már volt szexuális kapcsolata, akkor az orvos hüvelyi vizsgálatot is végez: egy fém vagy műanyag eszköz hüvelytükör vagy „kacsa") segítségével a legtöbb nő számára teljesen fájdalommentesen feltárja a hüvelyt, hogy megvizsgálhassuk a méhszájat.

Ezután az orvos két ujját a hüvelybe vezeti, a másik kezével pedig az alhasra gyakorol kisebb-nagyobb nyomást, hogy kitapogassa a méhet és a petefészkeket, illetve az esetlegesen a kismedencében található kóros elváltozásokat. Ez a vizsgálat kicsit kellemetlen, néha fájdalmas is lehet.

Ezt követően történik az ultrahang vizsgálat, amikor egy kb. ujjnyi vastag vizsgáló fejet vezetünk be a hüvelybe, és azon keresztül tudjuk alaposan áttekinteni a méh, a petevezetékek, a petefészkek és azok környezetének állapotát.

Mi történik a vizsgálat után?

A kikérdezés és a vizsgálat alapján a nőgyógyász megállapítja, hogy vannak-e kóros eltérések, és ezek miből adódhatnak. Szükség esetén laboratóriumi teszteket végez hüvely váladékból, vérből, vizeletből.

A talált eltérések alapján megszülető diagnózist (kórismét vagyis, hogy mi a bajunk) és a szükséges kezelést a nőgyógyász részletesen és érthetően elmagyarázza a páciensnek, hogy pontosan megértse, mit és milyen okból kell majd tennie a gyógyulása érdekében.

tini nőgyógyász tini

Milyen kezeléseket alkalmaz a nőgyógyász?

A betegségnek megfelelően vannak gyógyszeres (tablettás) kezelések, hüvelykúpok, krémek, de szükség lehet kisebb műtétre vagy más beavatkozásra is, ha olyan természetű a probléma.

Műtétet vagy más beavatkozást kizárólag a páciens és annak nagykorú gondviselője írásbeli beleegyezését követőn végzünk, előzetes részletes tájékoztatás alapján!