Méhszájseb

A méhszájseb kifejezés a köznyelvben elterjedt gyűjtőneve a méhszájon található elváltozásoknak. Ezeknek az elváltozásoknak több típusa van. A legismertebbek a méhszájseb, a méhnyakrepedés és a méhnyakrák.

Hogyan alakul ki a méhszájseb?

A méhszájseb (ectropium) úgy alakul ki, hogy a méhnyak csatornáját borító hám a méhszáj felszínére terjed, és ez jóval sérülékenyebb, gyulladásra sokkal hajlamosabb, a baktériumok számára sokkal kedvezőbb környezetet biztosít, mint a méhszáj felszínét normálisan borító hám. Kezelése feltétlenül ajánlott.

A méhnyak- vagy méhszájrepedés a szülés, ill. a terhesség-megszakítás során alakulhat ki. Ez a krónikus állapot önmagában nem veszélyes, azonban szintén problémák forrása lehet, és ilyenkor kezelendő.

Bár ritkán, de sajnos előfordul, hogy a méhnyakrák okozta szövetroncsolást is méhszájsebnek titulálják, ami igen nagy hiba. Ha a méhnyakrák lehetősége felmerül vagy igazolódik, a betegnek joga van tudni, hogy milyen súlyos a betegsége. Ezekben az esetekben a vizsgálatot kiegészítjük citológiai mintavétellel is.

Milyen tüneteket okozhat a méhszájseb (ectropium)?

• A szexuális aktust követően pecsételő vérzés jelentkezhet.
• A méhszájon megtelepedő baktériumok folyamatos hüvelyfertőzést, folyást okoznak. Ebben az esetben a szokványos helyi kezelésekkel (kúp) nem boldogulunk, de tartós eredmény sajnos önmagában a szájon át szedhető antibiotikum kezeléstől sem nagyon várható.
• A méhszájseben található számos mirigysejt nagy mennyiségű lúgos váladékot termel. A folyamat a hüvelyflóra eltolódásához, illetve hüvelyfertőzéshez vezethet.

Hogyan történik a méhszájseb vizsgálata és kezelése?

A méhszáj rutin vizsgálómódszere a kolposzkópia. Ennek során egy speciális mikroszkóp segítségével tekintjük át a méhszáj külső felszínét borító hámot.

A méhszájat borító sejtek alaposabb vizsgálatára a citológiai vizsgálat szolgál. Egy erre a célra kialakított mintavevővel ledörzsölünk egy kevés hámsejtet a felszínről, és további vizsgálatra laboratóriumba küldjük.

Abban az esetben, amikor a condyloma a méhszáj felszínén helyezkedik el (a HPV fertőzések egy része jóindulatú szemölcsök képződéséhez vezet), a kezelés a méhszájseb (ectropium) esetében leírtakkal egyezik meg.

Hogyan kezeljük a méhszájsebet?

• Ecsetelés: legegyszerűbb a hámroncsoló ecsetelő szerek használata. Ezek hátránya, hogy általában több ecsetelés szükséges és az eredményesség igen kétséges.
• Fagyasztás: a fagyasztás lényege, hogy folyékony nitrogén vagy egyéb gáz alkalmazásával egy speciális fagyasztó eszközzel lefagyasztjuk, ezáltal roncsoljuk a méhszáj felszínét.
• Lézeres párologtatás: a beavatkozás során CO2 lézer segítségével elpárologtatjuk a hámfelszínt.
• A fagyasztás és a lézeres párologtatás előnye, hogy gyors, járóbeteg ellátás keretében is elvégezhető eljárások, amelyek kevés kellemetlenséggel járnak.
• Kimetszés (hideg kés technika): a módszer lényege, hogy az érintett méhszájfelszínt szikével eltávolítjuk, a sebfelszínt pedig összevarrjuk. Hátránya, hogy kórházi befekvést igényel, a beavatkozás altatásban történik.
• Hurokkimetszés (Loop konizáció, LEEP): a beavatkozás során nem szikével, hanem egy nagyfrekvenciás elektromos hurokkal történik a felszín lemetszése. Előnye a hideg kés technikával szemben, hogy egynapos sebészet keretében is végezhető.

Amennyiben méhszájsebe van, forduljon hozzánk bizalommal nőgyógyászati vizsgálatra!

Milyen tüneteket okozhat a méhnyakrepedés?

• A fertőzést okozó baktériumok könnyebben feljutnak a méhnyakba, ezért a nyakcsatornát borító hám mirigyei nagy mennyiségű váladékot termelnek, és ezfolyamatos hüvelyfolyást okozhat.
• A méhnyakrák szempontjából veszélyes hámelváltozások kialakulását segítheti elő.

Hogyan kezeljük a méhnyakrepedést?

• A legmegfelelőbb kezelés a repedés felszínének kimetszése és összevarrása.

Hozzáértő szakorvosaink segítenek Önnek. Jelentkezzen be vizsgálatra, kezelésre!

Dr. Tisza Tímea válaszol