A székletinkontinencia az az állapot, amikor nem tudjuk kontrollálni a székletürítést. A székletürítési inger a székletnek a végbél alsó harmadába való érkezésekor keletkezik. Normális esetben ez a fázis kontrollálható egy tanulási folyamatot követően. A székelési inger keletkezéséhez vezető és az ürítés visszatartását segítő mechanizmusban bekövetkezett zavarok vezetnek végül a széklet visszatartásának problémáihoz. A széklettartási képességet a végbél záróizmai, a medencefenéki izmok, a gátizomzat, a végbél helyzete, illetve a nyálkahártya alatti visszér párnácskák befolyásolják.
A székletinkontinencia okai
A székletinkontinencia legtöbbször idősebb korban jelentkezik. Ennek az oka elsősorban az, hogy a tüneteket gyakran a beidegzés és az izomtónus korral járó csökkenése eredményezi.
Azonban a nőknél a gátizmok megsérülhetnek a hüvelyi szülés kapcsán, ami szintén széklet inkontinenciához vezethet. A menopauza során fellépő hormonális változások is gyengítően hatnak a medencefenék izmaira, ez is széklet inkontinenciát okozhat.
A kiváltó ok tehát többféle lehet, a leggyakoribbak azonban a medencefenék, illetve a gát izomzatának elégtelen működésére vagy valamilyen sérülésére vezethetők vissza.
Ezen belül felmerülhet:
- izomsérülés,
- beidegzési zavar,
- a medencefenék sérülése is.
A sérüléseket műtéti beavatkozások (pl. aranyérműtét), anális szex közben elszenvedett izomsérülések, végbéldaganat, valamint daganat miatti sugárterápiás kezelés is okozhatja.
A betegséget előidézheti valamilyen idegrendszeri betegség is, például bizonyos immunbetegségek, szklerózis multiplex vagy cukorbetegséghez társuló neuropathia.
A gyulladásos bélbetegségek rossz hatással lehetnek a végbél tároló kapacitására és tágulékonyságára. Ez azzal járhat, hogy nem tudjuk helyesen megítélni a széklet állagát, ami szerepet játszhat a betegség kialakulásában.
Az előrehaladott aranyér is okozhat bizonyos fokú zárási elégtelenséget, ez azonban nem jelent valódi inkontinenciát, mivel ilyenkor csak a megnagyobbodott, olykor a záróizmon kívülre kerülő aranyeres párnák váladéka jelenik meg a fehérneműn. Ennek elkülönítését a valódi betegségtől csak proktológiai vizsgálat révén lehet megtenni.
Végül a krónikus erőlködést is meg kell említeni, amely szintén negatív hatással lehet a beidegzés és az izomműködés egységére.
A betegség megállapításához proktológus által végzett alapos kikérdezésre és fizikális vizsgálatra van szükség, ami tapintásból és végbéltükrözésből áll. Ennek segítségével megállapítható, hogy fennáll-e daganatos megbetegedés vagy valamilyen gyulladásos folyamat, melyeket kezelni szükséges.
A székletinkontinencia kezelése
A kezelésnek első körben a kiváltó ok megszüntetésére kell összpontosulnia, ha valamilyen szervi eltérésről van szó. A műtéti helyreállítás is szóba jöhet, abban az esetben, ha valamilyen korábbi műtét vagy sérülés folyománya a betegség. Ha erre valamilyen oknál fogva nincs lehetőség, akkor a széklet állagának beállításával lehet kezelni a problémát, ugyanis a híg széklet visszatartása a legnehezebb. A beállításhoz gyógyszerek és megfelelő étrend kombinációja szükséges.
A kezelés további része, hogy a betegnek ismét meg kell tanulnia szabályozni a székletürítést. Ez egy olyan újratanulási mechanizmus, ami a medencefenéki tornán és a biofeedback kezelésen alapszik.
