Az első pánikroham alkalmával sokan azt hiszik, hogy szívrohamuk van, és ezért mentőt hívnak. Milyen tünetekkel jár a pánikroham? Mit lehet tenni ellene? Hogyan diagnosztizálható a betegség? Mikor érdemes szakemberhez fordulni? Mikor beszélhetünk pánikbetegségről? Hogyan történik a pánikroham kezelése? Mutatjuk a válaszokat!
A pánikroham hirtelen jelentkezik, és általában 20-30 percen át tart. Azonban az is előfordulhat, hogy egy napon át szenved tőle a páciens. A pánikrohamot követően pedig fáradtság, kimerültség jelentkezik az érintettnél.
A szorongásos pszichés zavarok közé sorolható a pánikbetegség. Jellemzően a 20-as, 30-as éveikben járókat érinti ez a kór, de későbbi életkorban is előfordulhat. Továbbá azt is megfigyelték, hogy nők esetében gyakrabban jelentkezik pánikroham, mint férfiaknál.
A pandémia időszakában a covid fertőzéssel összefüggésben a szorongásos kórképek, mint a pánikbetegség is, száma megnőtt.
Milyen tünetekkel jár a pánikroham?
Tünetként jelentkezhet rossz közérzet, félelem, légszomj, szapora szívverés, menekülési késztetés, kontrollvesztés és haláltól való félelem. Továbbá jelentkezhet izzadás, kipirulás, hidegrázás, émelygés, szédülés és hasi panaszok (görcs, hasmenés) is.
Mindemellett gyakran jelentkezik fejfájás, hőhullám, gyengeség, nyelési nehézség és mellkasi fájdalom. A hasonló tünetek miatt a pánikroham könnyen összetéveszthető kezdődő szívinfarktussal, valamint bizonyos hormonális betegségekkel.
Gyakran előfordul, hogy a pánikbetegséggel küzdők egyéb pszichés betegségektől is szenvednek. Ilyen például az agorafóbia, mikor egyes helyektől fél az illető, illetve a szociális fóbia, mikor a túl nagy társaságtól fél a páciens.
A pánikbetegség nagymértékben rontja az életminőséget
Pánik zavarról vagy pánikbetegségről akkor beszélünk, ha a rohamok rendszeresen ismétlődnek és két roham között szorongásmentes időszak van. Jellemző, hogy a rohamot követően a beteg hetekig aggódik amiatt, hogy újra át kell élnie a rohamot. Eltúlzott mértékű, indokolatlan szorongás jelentkezik. Emiatt például elkerüli azt a helyet, ahol korábban már rátört a roham.
A folyamatos félelem és szorongás miatt vannak, akik alkohollal vagy kábítószerrel próbálják oldani ezt az érzést, és függővé válnak. Súlyosabb esetben előfordulhat, hogy a pánikbetegségben szenvedő öngyilkossági kísérletet hajt végre. A diagnosztizálást minden esetben szakorvosra kell bízni, az öngyógyítási kísérletek általában több kárt okoznak, mint hasznot.
Hogyan történik a pánikroham kezelése?
A pánikroham kezelése gyógyszerrel, illetve pszichoterápiával kezelhető ugyanúgy, ahogy a többi pszichés betegség. A gyógyszeres kezelés során az esetek többségében antidepresszánsokat alkalmaznak, melyek körülbelül egy hónap alatt fejtik ki a hatásukat.
Bizonyos esetekben benzodiazepineket alkalmaznak, melyek magát a szorongást hamar megszüntetik, azonban a tünetek elmulasztásához több időt igényelnek. Hosszabb tünetmentes periódus után, az említett gyógyszerek fokozatosan elhagyhatóak orvosi javaslatra. A pszichoterápia során pedig a páciens megtanulja kezelni a szorongást és a stresszhelyzetet.
A pánikbetegség nagymértékben rontja az életminőséget, szóval a tünetek jelentkezése esetén érdemes minél hamarabb felkeresni egy szakorvost. Mellkasi fájdalom esetén pedig minél hamarabb mentőt kell hívni, hiszen csak az orvos tudja megkülönböztetni egymástól a pánikrohamot és a szívinfarktust.
