Amikor azt halljuk valakitől, hogy „olyan depis”, érdemes figyelni az illetőre. Egyáltalán nem biztos, hogy csak a megszokás mondatja vele, de a depressziónak több típusa is van.
Az elején nem árt tisztázni, hogy mit is jelent a depresszió fogalma. Ez ugyanis nem egy „egyszerű” betegség – mint például a nátha – neve, hanem tünetek összessége, melyek többféle pszichés problémához kapcsolódhatnak. A depresszió fő jelének a hangulatzavart tartjuk, a beteg motiválatlan, kedvetlen, gyakran szorong és történjen vele bármi jó, képtelen arra, hogy örömöt érezzen a hatására, sőt, nem ritka, hogy sötét, negatív gondolatokkal terhesek napjai. A depressziós ember állapotát tovább rontja, hogy a szorongás miatt alvászavarok alakulhatnak ki nála, ami fokozza a fáradtság érzetét is, emiatt képtelen koncentrálni és figyelni, csökken a teljesítménye, így még mélyebbre zuhan a negatív állapotba. És ezek csak a lelki tünetek. A depresszió miatt gyakorta olyan testi tünetek is kialakulnak, mint a mellkasi fájdalom – ami miatt rögtön szívrohamra gyanakodik mindenki -, krónikus fájdalmak, gerinc- és emésztőszervi problémák. Súlyosabb esetben a személyi higiénét is elhanyagolja a beteg, ez pedig talán az egyik olyan tünet, ami mindenképpen szemet szúr ismerőseinek. Idővel öngyilkossági gondolatok és akár hallucinációk is felmerülhetnek.
A depressziót be lehet sorolni diagnózistól, súlyosságtól, lefolyástól és megjelenésétől függően is.
Ilyen lehet a depresszió
A depresszió nem egy egyszerű, általános állapot, kétféle formában is jelentkezhet. Az egyik az unipoláris, a másik a már sok helyen megírt bipoláris. Az unipoláris depresszió egyszeri vagy visszatérően ismétlődő jelenség, de mindig ugyanolyan lelki állapottal jelentkezik a normális periódushoz képest. A bipoláris depresszió azonban sokkal „látványosabb”, mivel a depresszív időszakok felpörgött állapottal váltakoznak, mintha a beteg egy folyamatos, felfelé és lefelé is tartó spirálban lenne. Ezt az állapotot mániás depressziónak is nevezik.
Ritka ugyan, de előfordul, hogy egy beteg krónikus depresszióban szenved, amit egy életen át kell kezelni.
Régen a szlengben spleen-esnek (szplínes) nevezték a világunt hangulattal élő embereket, azt gondolván, hogy ez csupán egyfajta életérzés, mint például később az emo. Azok azonban, akik ilyen hangulatban töltik a napjaikat, gyakorta a depresszió egyik enyhe változatában szenvednek, a disztímiában. Ez az állapot nem mindig okoz komolyabb pszichés problémákat, de akár éveken át kitarthat. Maga a depresszió lehet súlyos, közepes illetve enyhe is.
Néha nehéz felismerni
Bár a depresszió tünetei leginkább a fent felsoroltak, mégis vannak olyan esetek, ahol teljesen azok ellentéte jelentkezik. Nyugtalanság, falási rohamok és aluszékonyság mögött is megbújhat a betegség, sőt olyan is előfordul, hogy a hangulatváltozás helyett fizikai-testi tünetek jelentkeznek inkább. A bipoláris depresszió többnyire lassan vált mániás szakaszba, de akad olyan beteg, akinél akár egy napon belül is megtörténik az állapot változása.
Ettől lehetsz depressziós
A depresszió nem válogat, valójában bárki megélhet és az emberek többsége meg is él élete során legalább egy depresszív időszakaszt. Hogy mi válthatja ki ezt az állapotot, több dologtól függ.
Az úgynevezett exogén depresszióért külső hatások felelősek. Ezek lehetnek gyermekkori traumák, bántalmazás, hosszú időn át tartó betegségek, krónikus fájdalommal járó állapotok, egy szeretett ember elvesztése, alkohol- és drogfogyasztás, nők esetében a hormonális ciklus változása. Sőt, az arra hajlamos embereknél az évszakok – főleg a tél – is okozhat depresszív periódust.
Az endogén depresszió – az exogén változattal ellentétben – azonban nem köthető külső hatáshoz, hormonális változáshoz vagy éppen a stresszhez vagy a tudatmódosító szerekhez. „Egyszerűen csak megtörténik”, többnyire családi örökségként, genetikai alapon. Általában a fiatal felnőtteknél jelentkezik, és évtizedeken át vissza-visszatérhet. Ha a kezelőorvos utánkövetése működik, akkor időben elkaphatják a következő szakaszt és gyorsabban kilábalhat belőle a beteg.
Így lehet kezelni
A legfontosabb, amit tudni kell, hogy a depresszió kezelése mindig egyénre szabott! Ami az egyik betegnek jó, az nem biztos, hogy a másiknál is ugyanolyan hatásos. Jelenleg a leghatékonyabb gyógymód a gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia megfelelő mértékű kombinációja, ami attól függ, milyen típusú a betegség. Ha endogén eredetű a depresszió, az antidepresszáns és szorongásoldó gyógyszereket használják inkább az orvosok, míg akkor, ha egyéb fizikai betegség miatt alakult ki a depresszív hangulat – például ágyhoz kötöttség baleset után, krónikus fájdalmak, stb. – akkor egy időben kell kezelni a depressziót és az azt kiváltó egészségügyi problémát is.
A pszichoterápia nem veszélytelen módszer, hiába gondolják sokan, hogy csak beszélgetni kell a szakemberrel. Éppen ezért a terapeutának kell eldönteni, hogy melyik módszer hozza meg a betegnél a kívánt eredményt.
Nem ritka, hogy a probléma megoldását maga a változtatás hozza, akár szociális, akár élethelyzet szinten. Mivel a depresszió általában visszatérő betegség, fontos, hogy a kezelőorvos a terápia után is tudjon a beteg állapotáról, így, ha visszatérnek a tünetek, gyorsabban és hatékonyabban lehet kezelni azokat.
