Tartalom

Az endometriózis krónikus, jóindulatú betegség, amely minden 10. termékeny életkorú nőt érint. Az endometriózisban szenvedő betegekben méhnyálkahártyaszerű szövet jelenik meg a méh üregén kívül, leginkább a kismedencében, a petefészkekben, illetve a hashártya felszínén.

A betegség okozta elváltozások ezen túlmenően érinthetik a hüvelyfalat, a vastagbelet, a végbelet, ritkábban a vékonybelet, a húgyhólyagot és a húgy vezetékeket, ritkábban akár a májat, vesét, tüdőt is. Abban az esetben, ha nemcsak a szövetek felszínén helyezkedik el, hanem azok állományába hatol, mélyen infiltráló endometriózisról beszélünk.

Ezek az endometrium szigetek összhangban állnak a menstruációs ciklussal, aminek következtében ezeken a területeken belső szervi összenövések alakulnak ki, immunológiai reakciók és sejtmediátor anyagok felszabadulása történik. Ez visszatérő fájdalmat és meddőséget okozhat.

Az okai

Az oka nem ismert. Jelenleg úgy véljük, hogy a legtöbb nőnél előforduló retrográd menstruáció (a menstruációs folyadék fordított irányú, hasüreg felé történő áramlása) okozhatja.

A tünetei

A leggyakoribb tünete a fájdalmas menstruáció.
Emellett jellemző még:

A krónikus kismedencei fájdalom
A vizelet-, illetve székletürítést kísérő fájdalom (súlyos esetben véres vizelet, széklet)
A szexuális aktus során fellépő fájdalom
Meddőség, mely a betegek körülbelül 40%-nál fordul elő, és gyakorta ez az egyedüli tünet!

A fájdalom erőssége és a betegség kiterjedése között nincs szoros összefüggés: igen kis eltérések is komoly fájdalmat okozhatnak, míg akár kiterjedt endometriózis is járhat panaszmentességgel!
Az endometriózis könnyen összetéveszthető más kismedencei kórképekkel, pl. medence- vagy bélgyulladással, ezért gyanú esetén mindenképpen ajánlott tapasztalt szakorvoshoz fordulni!

Milyen gyakori?

Legnagyobbrészt a 25-35 év közötti nőket érinti, de akár már 10-12 éves kortól elkezdődhet, és 35-40 év feletti nőkben is előfordul. Magyarországon több mint 200.000 nő szenved ettől.

A diagnosztikája?

Mivel a panaszok, tünetek szerteágazók, és a szokványos képalkotó eljárások (ultrahang, CT, MR) csak kis mértékben segítenek, a diagnosztizálása sokszor elhúzódik, akár évekig eltarthat.
Hüvelyi ultrahang vizsgálattal a petefészek cisztákat lehet kimutatni, kiterjedtebb endometriózis gyanúja esetén MRI vizsgálatot végeznek.

Azonban ezek az eljárások csak az esetek kisebb részében alkalmasak a diagnózis megállapítására, ezért gyanúja esetén a leghatékonyabb diagnosztikai eszköz a műtét. A beavatkozás történhet nyitott hason keresztül (laparotómia), illetve hastükrözéssel (laparoszkópia).

A kezelése, endometriózis műtét

A laparoszkópos eljárás során műtétre is sor kerülhet, amikor az összes látható elváltozást eltávolítjuk. Ez megszűnteti a fájdalmat és elősegítheti a teherbe esést.

Ami a gyógyszeres kezelést illeti, a tüneteket csökkenthetik fájdalomcsillapító gyógyszerek, illetve bizonyos fogamzásgátlók.

A gyógyszeres kezelés célja egyrészt a betegség kiújulásának megelőzése, másrészt a műtét során bent maradt mikroszkopikus méretű elváltozások növekedésének megakadályozása.