Tartalom
A prosztatarák szűrés jelentősége
A prosztatarák a férfiak második leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedése. Ezek az adatok felhívják a figyelmet a prosztatrák szűrés jelentőségére, főként, hogy a betegség nem jár kifejezett tünetekkel. A hajlamosító tényezők között szerepel a növekvő életkor, családi halmozódás és a rassz. Földrajzi megoszlás szerint is vannak különbségek a betegségek gyakoriságában. Európán belül pl. északról délre haladva csökken a gyakoriság.
A prosztatarák tünetei nem jellegzetesek, nagyon hasonlóak lehetnek akár a prosztatagyulladás, akár a jóindulatú prosztata megnagyobbodás tüneteihez. Fontos tehát bármely csekély tünet esetén urológus szakorvoshoz fordulni, hiszen bármely betegség – így a prosztatarák esetén is – a minél hamarabb megkezdett kezelés jelentősen növeli a gyógyulás esélyét.
Egyeztessen időpontot vizsgálatra!
A prosztatarák vizsgálat során alkalmazott vizsgálatok
A prosztatarák szűrése során két alapvető vizsgálatot végzünk:
- A prosztata tapintásos vizsgálatát, mely a végbél irányából ujjal történik.
- A PSA (prosztata specifikus antigén) szintjének vérből történő meghatározását. A PSA emelkedett szintje utalhat a prosztatarákra, de értékét befolyásolják a prosztata illetve a vizelet kiválasztó rendszer gyulladásai és a jóindulatú prosztata megnagyobbodás, így önmagában nem diagnosztikus értékű.
Ha Ön is a fenti problémától szenved, kérjen időpontot szakorvosi konzultációra!
Jelentkezzen be most konzultációra online vagy telefonon!
Időpontfoglalás:
email: info@boc.hu
telefon: 06 30 870 7427, 06 30 372 6832
Szakrendelésünk árai itt érhetőek el.
Gyakori Kérdések a prosztatarák szűrésről és vizsgálatról (GYIK)
1. Miért elengedhetetlen a rendszeres prosztatarák szűrés?
A prosztatarák a férfiak második leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedése. A szűrés azért szó szerint életmentő, mert a betegség a korai szakaszában szinte semmilyen kifejezett tünettel nem jár, ugyanakkor a minél hamarabb felfedezett és megkezdett kezelés drasztikusan növeli a teljes gyógyulás esélyét.
2. Milyen tünetek jelezhetik a bajt?
A prosztatarák legnagyobb veszélye, hogy a tünetei egyáltalán nem jellegzetesek: nagyon hasonlítanak az ártalmatlanabb prosztatagyulladás vagy a jóindulatú prosztata megnagyobbodás (BPH) panaszaihoz (például gyakori vizelési inger, vizelési nehézségek). Éppen ezért bármilyen csekély urológiai tünet, vagy egy bizonyos életkor (általában 45-50 év) felett tünetmentesen is kiemelten fontos a szakrendelés felkeresése.
3. Kik a legveszélyeztetettebbek?
A kialakulás esélyét növelő (hajlamosító) tényezők közé tartozik az életkor előrehaladása, a családi halmozódás (ha a közeli rokonok között előfordult már a betegség), valamint bizonyos genetikai, rasszbéli és földrajzi tényezők is.
4. Hogyan zajlik pontosan a szűrővizsgálat a klinikán?
Sokan félnek tőle, pedig a szűrés egy gyors és rutin eljárás, amely két alapvető vizsgálatból áll:
Fizikális vizsgálat: Az urológus szakorvos a végbél irányából, tapintással vizsgálja meg a prosztata méretét, felszínét és állagát.
Vérvétel (PSA mérés): Egy egyszerű vérvétel, amely során a prosztata specifikus antigén (PSA) szintjét határozzák meg a laboratóriumban.
5. Ha magas a PSA szintem, az biztosan prosztatarákot jelent?
Nem, és emiatt nem kell azonnal megijedni! Bár az emelkedett PSA szint valóban utalhat prosztatarákra, az értékét nagyon sok más, ártalmatlanabb dolog is befolyásolhatja. Megemelheti például egy húgyúti fertőzés, a prosztata gyulladása, vagy a jóindulatú prosztata megnagyobbodás is. Pontosan emiatt a PSA szint önmagában nem ad 100%-os diagnózist, értékelése mindig az urológus feladata, a tapintásos vizsgálattal együtt.
