A Jazzy Rádió Randevú című műsorának 2018.06.03-i adásáról készült lejegyzés Bálint Edina Dr. Tóth Alexandra szülész, nőgyógyász szakorvossal folytatott beszélgetése
Nagy szeretettel köszöntöm dr. Tóth Alexandra szülész- nőgyógyászt.
Jó estét kívánok!
A meddőségről beszélgetünk ma, illetve arról, hogy milyen fogantatási módszerek állnak a rendelkezésünkre, de alapvetően hogyan definiálható a meddőség. Egyáltalán mikortól mondható az ki valakiről, hogy meddő és hát pláne, hogy az milyen hatással van rá, mert azért most felmerült bennem, hogy ez porig rombolhatja az ember önbizalmát, önértékelését. Nem is tudom, hogy jó-e ezt kimondani, hogy valaki meddő.
Igen, ez egy viszonylag összetett és nehéz folyamat, mire egy pár eljut eleve arra a pontra, hogy felkeressen egy orvost tehát, hogy egyáltalán problémának élje meg. Elsősorban általában szülész- nőgyógyász szakorvoshoz szoktak fordulni. Maga a meddőség definíciója az elmúlt pár évben folyamatos változásban van. A rendszeres házasélet melletti gyermekáldás elmaradása, ez az alap definíció. Régebbi definíciók ezt egy éves időkorláthoz kötik, az elmúlt években azonban ez a fogalom egy kicsit átalakulóban van. Például, életkor szerint most már szétválasztják, hogy 35 év alatti vagy 35 év felett nőről beszélünk. Én azt szoktam mondani, hogy ha rendszeres házasélet mellett, 6-8 hónap próbálkozás után nem alakul ki sem terhesség, sem pozitív terhességi teszt, akkor érdemes felkeresni egy szülész- nőgyógyászt, hogy az általános kivizsgálást megkezdjük.
Mi történik, hogyha valaki így felkeresi az orvost? Mi az első lépés?
Először is részletes anamnézist veszünk föl. Az anamnézis során az általános egészségi állapotra kitérő kérdések vannak, mint gyógyszerszedés, a családban előforduló betegségek, valamint a páciens szülészeti anamnézisre fókuszálunk, vagyis volt-e már terhes valaha, szült-e már. A meddőségnek ugyanis több formája van. Az elsődleges, primer infertilitás, amikor az illető még terhes sem volt és a szekunder infertilitás, az a másodlagos, amikor már terhesség volt, esetleg szülés is lehetett, és utána nem sikerül a gyermekáldás, vagy terhesség jött létre, de vetéléssel végződött. Ezeket mind mérlegelnünk kell abból a szempontból is, hogy hogyan kezdjük meg a kivizsgálást.
Ugye sokkal optimistább lehet az, akinek már volt terhesség az életében?
Bizonyos szempontból igen.
Mi az a bizonyos szempont? Az, hogy nyilván ezen ő már átesett, és képes arra, hogy teherbe essen?
Igen, viszont akkor is nagyon fontos a kiváltó okok felderítése, hogy miért van az, hogy egy nő már képes volt egy terhességet kihordani, már volt egy szülése, és utána már nem sikerül a teherbeesés. Ilyenkor nagyon sok mindenre kell koncentrálni, az általános körülményekre – életkor, új partner -, és a szülés körülményeire is, tehát, hogy természetes úton szült-e vagy esetleg császármetszés útján, mert utóbbi esetben egy hasi műtét sok mindent befolyásol. Volt-e az eltelt időszakban – a szülés és a mostani gyermekáldási igény között – egyéb műtét, és azok milyen jellegűek voltak. Tehát ebben az esetben is nagyon sok mindent figyelembe kell venni, viszont az igen határozott pozitív tény, hogy a páciens már volt terhes.
Akkor máshonnan indul a vizsgálat, más szintről?
Van egy alap kivizsgálás, amit minden páciensnél érdemes végigfuttatni, de igen, vannak külön területek, amikre jobban érdemes fókuszálni.
Régen volt egy ilyen közkeletű vélekedés a társadalomban – akkor sem volt ez túl szép, de hát azért elég gyakran lehetett hallani -, hogy elsősorban valószínű a nőben van a hiba, és aztán sok esetben a nőt hosszú ideig vizsgálgatták, mígnem sorra került a férfi is, és adott esetben nyilvánvalóan ott is lehetett probléma. Itt a mai szemlélet alapján mikor lép be a férfi vizsgálata, mikor kezdik el azt is megnézni, hogy esetleg ott állhat-e bármiféle változás a háttérben?
Igazából, hogyha megvizsgáljuk a meddőség kiváltó okait, és azt, hogy milyen arányban oszlik meg a női és férfi partner között, azt kell, hogy mondjam, ez már nem igaz, hogy általában a nőben van a probléma. 40%-ban női eredetű, viszont 40%-ban férfi eredetű problémák és 20%-ban közös, tehát mindkét partnerben van valami eltérés, amire ugye fényt derítünk. Tehát ebből is látszik, hogy már az elejétől érdemes a férfi partnerre is koncentrálni, főleg azért is, mert az ő kivizsgálásuk viszonylag könnyebb, kevesebb invazív beavatkozást igényel. Alapjában véve nekik nem megterhelő az alapvizsgálatok kivitelezése, összességében, ha ott bármilyen eltérést vagy problémát találunk, akkor lehet továbblépni egyéb vizsgálatok irányába. A férfi meddőség kivizsgálását andrológus szakorvos végzi és ő határozza meg a további lépéseket.
Jó, hogy változott ez a szemlélet, mert régebben sem volt kellemes, és akkor sem volt igaz, hogy rögtön a nőben volt a hiba, és nála keresték az okokat!
Talán ők voltak bátrabbak és keresték föl a szülész –nőgyógyászt, ezért inkább rájuk koncentráltak. Ma már a meddőség, az egész kivizsgálás komplex szemléletet igényel, ami azt jelenti, mint említettem, hogy a férfi partnert egy andrológus szakorvos vizsgálja, tehát nem csak nőgyógyász bevonása szükséges hozzá, hanem egyéb társszakmák és szakorvosok bevonása is.
Ezt akár úgy is el lehet képzelni, hogy párhuzamosan zajlik a férfi és a nő kivizsgálása?
Természetesen, sőt én mindig szoktam javasolni, hogy kezdjük meg párhuzamosan a férfiak kivizsgálását is.
Mennyiben más a két esetben a vizsgálat menete, ha már valaki volt várandós, illetve aki még nem?
Igazából az általános kérdések feltevése után az is nagyon fontos, hogy ez a kívánt terhesség új partnertől vagy a régi partnerrel együtt kívánatos. Alapjában véve a 2 kivizsgálás nagyon sok mindenben fedi egymást, inkább az adott vizsgálati elemekre nagyobb hangsúlyt fektetünk azon hölgyeknél, akik már voltak terhesek, mint azoknál, akik még nem.
Mi történik akkor, hogyha egy nőnek azt mondják, hogy ő meddő? Kimondják ezt ma?
Ez egy nehéz kérdés. Egy világ dől össze az emberben, ha azt mondják, hogy „Önnek nem lehet gyereke”, bár mindenki reménykedik a csodában. Azért a mai korszerű technikák mellett ilyen kijelentést, hogy valakinek nem lehet gyermeke, már nem teszünk. Ez az egész tudományág annyira gyorsan és annyira hihetetlen módon fejlődik – és nem csak az orvostudomány, hanem a genetika, a genetikai vizsgálatok száma -, annyiféle vizsgálatot tudunk csinálni, és annyiféleképpen tudunk segíteni, hogy ilyet, hogy valakinek nem lehet gyermeke, ilyet még nem mondtam.
Ez jó. És milyen lehetőségei vannak annak a nőnek, akinél a gyermekvállalás esélye nagyon kicsi, elenyésző?
Ennek a drasztikus mondatnak a kimondásához azért azt is szeretném hozzáfűzni, hogy a meddőség kezelésén belül nagyon összetett technikákat használhatunk. Az különbözik, hogy milyen eljárásokat tudunk alkalmazni országonként, vagyis egy adott ország törvényi, etikai és morális szabályzása mit enged meg, hogy használjunk. Magyarországon törvényileg elfogadott az ivarsejt donáció, amibe beletartozik a petesejt donáció. Vannak olyan meddőségi központok, amik ezt a lehetőséget felkínálják a törvényi szabályozás mellett. Olyan lehetőség is előállhat ugyanis, hogy egy hölgy saját petesejtből már nem szülhet egészséges gyermeket, mert azért ez is egy fontos pont, hogy mit nevezünk meg végpontnak. Nem az a célunk, hogy létrehozzunk egy terhességet, hanem hogy az adott párnak egészséges gyermeke szülessen.Az életkor előre haladtával, sajnos egyre nagyobb valószínűséggel alakul ki kromoszóma rendellenesség magában a magzatban, ami a terhességi szűrővizsgálatok során kiderül, és akkor a pár dönthet, hogy szeretne-e egy nem egészséges magzatot megtartani vagy nem. Ilyen esetekben fel lehet ajánlani olyan meddőségi központokat, ahol foglalkoznak petesejt donációval.
Magyarországon akkor ez törvényileg engedélyezett?
Igen, megfelelő szabályzások betartása mellett igen. Ez azt jelenti, hogy a törvény által szabályozott feltételek mellett rokoni donáció, valamint anonim donáció is engedélyezett Magyarországon.
Ha valakinek orvosilag lehetséges lenne a teherbe esés, azonban Magyarországon nem olyan kedvezőek a törvényi feltételek, hogy ez lehetségessé váljon, akkor akár elmehet külföldre is?
Ez a párok saját, szabad döntése, hogy egészségügyi ellátást melyik országban vesznek igénybe, és hogyha nekik az anyagi hátterük megengedi, akkor igen. Vannak olyan meddő párok, akik szomszédos országokban keresnek fel meddőségi klinikákat. Ilyen esetekben azért a háttérben nagyon sokszor olyan elvégzendő genetikai vizsgálat igénye áll fönn – a genetikai vizsgálat alatt a még beültetés előtt álló embrió genetikai vizsgálatát értjük-, ami Magyarországon eléggé szabályozott, és nem vehető igénybe az összes elérhető módszer. Ezek miatt a genetikai vizsgálatok miatt nagyon sok páciens keres föl külföldi klinikákat.
És mi a tapasztalat akkor, amikor az életkorából kifolyólag nem vállalhat gyereket, legalábbis ezt mondták neki korábban, és még mindig próbálkozik. Tehát hol van a határ?
Elméletileg ez is törvényileg szabályozva van. A törvényben leírtak alapján fertilis korban lévő nő vehet részt meddőség kezelésben Magyarországon. Szakmailag, a definíció alapján a változó koron azok a hölgyek mennek át, akiknek egy évig nem volt menstruációja. Tehát a törvényt és a szakmai irányelvet tartjuk szem előtt, de egy picit a természet határozza meg, tehát eltérő lehet a hölgyeknél. Egy konkrét életkor nincs a törvényben meghatározva.
Na de mondjuk nagyjából, akkor egy ilyen 50 éves életkort lehet belőni. Tehát esély akkor még van…
Itt jön képbe, hogy ki szeretne saját petesejtből terhességet és ki nyitott az ivarsejt donációra, de itt azért már komoly meddőségi technikákról beszélünk. Ez már egy komplex meddőségi centrumban valósulhat csak meg, ami egy jól felszerelt lombikbébi (IVF) laborral rendelkezik, és ahol a megfelelő képzettségű és hátterű embriológusok és szakértők dolgoznak, akik ezeket a technikákat a megfelelő szabályzás mellett tudják használni.
Milyen kivizsgálásokon esik át az, aki úgy érzi, hogy nehezített a teherbeesése, nem jön időben a baba?
Az első jelentkezésnél egy konzultáció történik, ahol ismertetjük a kivizsgálások menetét, a lépéseket, és hogy melyik vizsgálat hogyan épül föl. Alapjában véve van egy nőgyógyászati része, nőgyógyászati szűrővizsgálatok, mint rákszűrés, általános nőgyógyászati ultrahang. Nőgyógyászati általános ultrahang alatt a kismedencei ultrahangot értjük, amivel fel tudjuk térképezni az esetleges problémákat. Emellett ami nagyon fontos, az a petevezeték átjárhatósági vizsgálat, ami egy speciális nőgyógyászati ultrahang vizsgálat, ezt HyCoSy vizsgálatnak hívják. Természetesen több fajta vizsgálattal lehet a petevezeték átjárhatóságát ellenőrizni. Amit mi a Belvárosi Orvosi Centrumban alkalmazunk, az az ultrahang vezérelt HyCoSy vizsgálat, amit járóbeteg vizsgálatként, 10-15 perc alatt végzünk el. Kontrasztanyagot fecskendezünk föl a méh üregébe, amelyet ultrahanggal követünk, és ezáltal a méh üregéről is kapunk egy áttekintést, hogy az üregnek az alakja megfelelő-e, hogy van-e esetlege eltérés a méh üregében, ami egy hagyományos nőgyógyászati UH-val nem vagy nehezebben észrevehető. És ezt követően, ahogy az üreg telítődött a petevezetékeken keresztül, hogyha azok átjárhatóak, akkor lép ki a folyadék a hasüregbe. Ugye szépen lehet ezeket a pillanatokat követni, és akkor ezzel egyrészt információt kapunk az átjárhatóságról, másrészt a méhüreg állapotáról. Hogyha itt bármilyen eltérés, akár a méhüregben kiderül, akkor viszont az esetek nagy részében egy rövid altatásos nőgyógyászati kisműtétre van szükség, amit mi méhtükrözésnek hívunk vagy hiszteroszkópiának, amivel nem csak egyértelműen – szemellenőrzés mellett, mert egy kamerát vezetünk be a méh üregébe – tudunk diagnosztizálni, hanem egyből el is tudjuk távolítani a problémát. Nagyon sokszor van, hogy ilyen apróság áll a háttérben, ami könnyen kezelhető. Ez ugye nagyjából összefoglalja a nőgyógyászati kivizsgálást, emellett azért a szexuális úton terjedő kórokozók szűrésére is szoktam hangsúlyt fektetni, mert előfordulhat, hogy panaszok és/vagy tünetek nélkül, de kórokozók okoznak problémát. Ezzel párhuzamosan vannak vérvételek, amelyek alapjáraton a női nemi hormonokra fókuszálnak, és fontos áttekinteni őket. Ezek ciklus adott napjához köthető vérvételek, tehát a ciklus adott napján kell elmenni a vérvételre, és általános hormonokat is tartalmaznak, mint a pajzsmirigy hormon, a prolaktin szint, D-vitamin szint. Ha bármi eltérés igazolódik vagy felmerül, akkor itt lép fel, hogy más szakterületekről szakorvosok bevonása történik, mint endokrinológiával foglalkozó belgyógyász szakorvosok, akik főleg ezen hormonális eltérések esetén segíthetik a munkánkat. Emellett, hogyha már egy szélesebb kivizsgálást végzünk, akkor amennyiben a korábbi anamnézisben vetélés szerepelt, nagyon fontos a mélyvénás trombózis hátteret megnézni, hogy van-e esetleg fokozott hajlam rá. Emellett a különböző autoimmun betegségek felfedezése is fontos szerepet kaphat, és itt jön képbe az immunológus, aki szintén fontos része lehet a kivizsgálásnak, hogyha ilyen eredetű problémát találunk.
És akkor ezzel viszonylag rövidre is zárható a kivizsgálás.
Ez attól is függ, hogy mennyire aktívan és gyorsan szeretné a kivizsgálást a páciens. Ezeket a vérvételeket egy vagy kettő vérvételbe össze lehet csoportosítani, de a leletek átfutási ideje változó. Van, ami már egy két nap alatt elkészül, van, amelyikre két, három hetet kell várni, de amikor összegyűlnek ezek a leletek, akkor ezt érdemes leülve, konzultáció keretében átfutni, átnézni, és ezek alapján a megfelelő irányba a pácienst tovább irányítani. Fontos, hogy ezek a szakorvosok, akik segítik a szülész- nőgyógyászok munkáját, jártasak legyenek a meddőség kezelésében. Egy picit más egy általános belgyógyász szakorvos, meg az a belgyógyász, aki endokrinológiára, esetleg meddőséget okozó, nőgyógyászati kórképekre – mint a policisztás ovárium szindróma – szakosodott.
Hol a szerepe az immunológusnak a meddőség kezelésében?
Egyéb kiterjesztett szűrés során vérvételből, a pár mindkét tagjánál tudunk kariotipizálást nézni – ez egy kromoszóma vizsgálat -, mert lehetnek olyan kromoszóma eltérések, amik egészségügyi problémát a párnak nem okoznak, viszont a fertilitásban (termékenységben) szerepet játszhattak. Itt lép be esetleg egy immunológus, aki ezeket a genetikai eredményeket értékelve, különböző genetikai vizsgálatokat vagy kezeléseket javasolhat, de itt már megint egy picit a meddőségi, tehát a lombikprogram irányába megyünk el. Tehát ezek a genetikai vizsgálatok és eljárások már a lombikprogramhoz, az IVF-hez kapcsoltan jönnek elő. Ilyenkor a kariotípust vizsgálják, hogy 46 XX normál női vagy XY férfi kromoszómákat találunk-e. Ezekben bármilyen, nem kifejezett egészségügyi problémát, mint pl. Down- szindrómát okozó eltérés, hanem egyéb kisebb kromoszóma eltérések és transzlokációk – nem nagyon akarok ilyen szakszavakkal dobálózni -, derülnek ki, amik ugye nem okoznak az adott félnek, a páciensnek egészségügyi problémát az esetek nagy részében, viszont a fertilitásban, az öröklődésben, az embrióban ez a probléma komolyabb kromoszóma eltérést okozhat. Ez által egy nem egészséges embriót létrehozva, ott nem fog megtapadni az az embrió, vagy ha meg is tapad, akkor vetélés jöhet létre, tehát ilyen problémák miatt fontos a klinikai genetikust bevonni a kivizsgálásba, kezelésbe.
Az előbb azt mondta, hogy van immunológiai eredetű meddősség. Ez mit jelent?
Ez egy viszonylag apró részlete a meddőségnek. Nagyon nehéz ez, mert ez az immunológusok szakterülete. Az ilyen esetek nagy részében, a háttérben az a tény áll, hogy az embryo fele genetikailag ismeretlen a női szervezet számára. Vannak különböző terápiák, amiket ők javasolhatnak és széleskörű kivizsgálás, de ez már tényleg nagyon az ő szakterületük.
Viszonylag szűk réteget érint ez a probléma, tehát nem feltétlen gondolnak rá elsőre?
Igen, azért mondom, hogy ez már egy elég széleskörű kivizsgálás része. Hisz mi, orvosok a gyakoribb betegségekre gyakrabban gondolunk, a ritkábbakra ritkábban. Viszont vannak párok, akiknek jönnek vissza a teljesen negatív leletek, tehát nincsen semmilyen eltérés, probléma, és akkor ilyenkor érdemes továbblépni csak azért is, mert időhúzás is lehet a spontán fogantatásra várni. Tehát ha azt mondjuk, hogy minden rendben van – egy ilyen alap kivizsgálás után -, és akkor tessék próbálkozni, mert minden rendben van, közben, ha van egy kicsit szélesebb körű kivizsgálás, ahol kicsit mélyebbre megyünk, és esetleg felderíthetünk olyan dolgokat, melyek évek múlva, később jönnének elő, többszöri sikertelen próbálkozás után, akkor időt spóroltunk.
Melyek azok az egyértelmű és viszonylag gyakori nőgyógyászati problémák, amelyek a meddőség hátterében állhatnak?
Erről a területről is nagyon fontos beszélni, mert vannak olyan nőgyógyászati endokrinológiai kórképek, melyek viszonylag gyakran fordulnak elő, viszont még mindig nehezebben diagnosztizálható vagy teljesen feltérképezhető egy általános nőgyógyász által. Ugye az egyik nagyon gyakori kórkép az a PCO, ez a policisztás ovárium szindróma, ami azért minden negyedik – ötödik fertilis kórban lévő hölgyet érintheti. Ez egy viszonylag összetett kórkép, tehát a nőgyógyász és az endokrinológus együttműködése szintén nagyon fontos, mert itt nem elegendő egy nőgyógyászati ultrahang vizsgálat, hanem szintén a női nemi hormonok, a tesztoszteron szint meghatározása, emellett pedig az inzulinrezisztencia, HOMA index kiszámításával az endokrinológiai vonal is bevonódik, mert ez egy szénhidrát anyagcserezavar, ami egy nőgyógyászati kórképhez társul. Itt nagyon nagy segítségünkre lehet, főleg egy olyan endokrinológus, aki diabetológiával is foglalkozik, egy adott étrend meghatározásával, sportolási szokások elmagyarázásával segíthet, mert így életmódváltással is nagyon sokat tud javítani a hölgy egy ilyen problémán. Független attól, hogy gyógyszeres kezelés is adott lehet a súlyosabb hormonális és szénhidrát anyagcserezavarokra, viszont én szeretek a természetesebb eredetű életmódbeli változásokra is nagyobb hangsúlyt fektetni, mert ezek viszonylag könnyen kivitelezhetőek és csak elszántságból és életmódváltással bármelyik páciens megteheti anélkül, hogy gyógyszereket kellene szedni. Itt ugye a testsúly csökkenése, egy adott étrend követése és a sportolás az, amire gondolok. A másik ilyen nagy nőgyógyászati probléma az az endometriózis, amiről mostanában azért elég sokat is hallunk. Nagyon tipikus panasza lehet a menstruáció alatt, vagy a menstruáció előtt megkezdődő erős fájdalom. Ilyenkor a nőgyógyász megkezdi a kivizsgálást. Picit nehéz feladatunk van abból a szempontból, hogy az endometriózisnak van olyan formája, ami nem látható nőgyógyászati ultrahangon. Van, ami viszont igen, pl. a petefészken létrejövő endometrikus ciszta, ezt a köznyelvben csokoládé cisztának is szokták nevezni, ami azért egy elég evidens dolog.
Miért ez a neve?
Az endometriózis, maga a kórkép kialakulása a hormonális ciklust követi, az endometrium sejtei rakódnak ki a kismedencében vagy a petefészken, amelyek a ciklus hormonális változása során ugyanúgy megduzzadnak, szaporodnak, mint a méhüregben lévő nyálkahártya, és utána lelökődnek. Igazából egy ilyen alvadt, dekomponált vér halmozódik fel a cisztában, ami sötétbarna, sűrű váladékra emlékeztet, mint a csokoládé.
Nagyon szép neve van. De ugye az endometriózisos sejtek vándorolhatnak akár a méhben is.
Igen, ezért mondtam, hogy ennek több fajtája van. Ez a csokoládé ciszta, ami ultrahangon egyértelműen látható, de emellett a kismedencében, a hashártyában is megtapadhatnak, pici plakkokat, göböket létrehozva. Sajnos, súlyosabb esetben ún. mélyen infiltráló endometriózis is kialakulhat, a bélfalba, vagy a húgyhólyag falába nőnek be ezek a sejtek és ott hozzák létre ezeket a göböket, plakkokat. Van ennek egy speciális formája, az adenomiosis, amikor ezek a nyálkahártya eredetű sejtek a méh izomrétegébe nőnek be. Ez szintén egy komoly probléma és komoly kérdés, hogy mit lehet ezzel csinálni. Az endometriózis megoldásának van egy sebészeti vonala, ez nőgyógyászati, laparoszkópos, amiről akkor beszélünk, ha pici nyílásokon keresztül jutunk be a hasüregbe, amit gázzal fölfújva körbetekintünk, megnézzük, hogy vannak-e endometriózisos eredetű plakkok, göbök és onnantól fogva, hogy milyen súlyos az endometriózis, lehet műtéti technikát választani. Itt azért érdemes viszont megjegyezni, hogy ez nagyon komoly gyakorlati tudást feltételez a nőgyógyász oldaláról, tehát nem minden szakorvos tud ilyen típusú endometriózis műtétet végezni.
Akár végleg is megszüntethető az endometriózis?
Időszakosan igen, viszont ez visszatérhet bármikor. Erre szokták a nőgyógyászok mondani, hogy a legjobb, hogyha minél hamarabb teherbe esik az illető páciens, csak hát egy picit ördögi kör, mert maga az endometriózis pedig nehezíti a teherbeesést.
Hány éves korú nőket érint a meddőség, mint probléma? A fiatalok megkeresik-e Önöket?
Igen, azt kell mondanom, hogy egy elég széleskörű korosztályt érint. Ugyanúgy a húszas éveikben járó hölgyek is jelentkeznek problémákkal, hogy nem akar a baba összejönni, és náluk is ugyanolyan fontos a kivizsgálás, és ennek az egésznek a végigkövetése.
Nyilván azért sok esetben más ok áll a háttérben a különböző korosztályoknál.
Igen, egy picit azért ez korosztályonként változhat, ettől függetlenül azért a részletes szűrés és kivizsgálás híve vagyok, mindenféleképpen javaslom mindenféle korosztályban. Régen a fiatalabb hölgyeknél inkább ezek a gyakoribb, jobban előforduló nőgyógyászati problémák, mint PCO, vagy endometriózis, esetleg kétoldali petevezeték elzáródás, ezek voltak a vezető okok. Emellett ők is beleeshetnek a ritkább kategóriákba, csak ez náluk ritkábban fordul elő.
Az életkor növekedésével azért egyre csökken az esély arra, hogy valaki babát szüljön, pláne hogyha már hosszú ideje próbálkoznak. Mi a helyzet akkor, hogyha valaki 40 éves kor után keresi meg Önöket? Milyen esélyek mutatkoznak ebben? Mennyire mások a kivizsgálások?
Azt kell mondanom, igen, hogy az életkor előre haladtával csökken sajnos a fertilitás (fogamzóképesség), s növekszik annak az esélye, hogy kromoszómálisan beteg embrió fogan meg, vagy éppen ezért nem fogan meg, mert, hogy nem egészséges. Ilyenkor a kromoszóma hibák gyakorisága megnövekszik, ilyen esetekben az alap és a kiterjesztett kivizsgálás az ugyanúgy fennáll. Figyelembe kell venni azt is, hogy az életkor miatt olyan nagyon nem húzhatjuk el a vizsgálatokat. Ilyenkor is, hogyha minden rendben van és már volt korábbi terhesség, el lehet indulni természetesebb úton, ez mindig egyénre szabottan derül ki. Sajnos, azonban vannak olyan nőgyógyászati problémák, amire a lombikprogramban való részvétel javasolt, az jelent megoldást. Viszont hogy ha kisebb eltéréseket igazolunk, akkor meg lehet indulni egy természetesebb fogantatás útján. Nálunk a Belvárosi Orvosi Centrumban pont erre a természetes fogantatásra próbáljuk a hangsúlyt fektetni. A komplex szemléletre, valamit a széleskörű kivizsgálásra. A komplex szemlélet alatt értem a különböző szakterületek együttműködését. Nálunk a BOC-ban megtalálható az összes szakma, amiket korábban említettem, részt vehetnek a kivizsgálásban, és így az együttműködéssel egy részletes kivizsgálást tudunk végrehajtani és az eredmények alapján tudjuk javasolni, hogy akkor milyen irányba induljunk tovább.
Lelki okok is nyilvánvalóan állhatnak a háttérben.
A babavárás során, főleg hogyha ez problémát okoz, akkor ez a lelki vonal mindig felmerül, függetlenül attól, hogy most okként tekintünk rá vagy a velejáró lelki út, ami ezt az egész meddőséget kíséri. Egyrészt a pár szempontjából fontos, hogyan birkóznak meg ezzel a ténnyel, hogy nekik segítségre van-e szükségük, valamint maga a nő, hogy hogyan megy végig ezen az úton. Erre vannak pszichológusok, pszichiáterek, akik kifejezetten a meddőséggel foglalkoznak, hogy a páciens a nőiességében és a testképében ne veszítse el a hitét. Ezek nagyon pozitívan tudnak hozzátenni a terápiához, azt kell, hogy mondjam.
Tehát a folyamat során, ugye? Amin át kell ilyenkor esni, ehhez nyújt egy kis segítséget?
Igen, ez egy kicsit személyre szabott, tehát, hogy ki mikor érzi úgy, hogy neki segítségre van szüksége, vagy szeretne ilyet igénybe venni és az is más, hogy ki milyen irányba nyúl. Tehát először azért a barátnők, társaság tud nyújtani támaszt, hogy van-e valaki, aki hasonló cipőben jár. Van, aki úgy érzi, hogy szüksége van arra, hogy erről szakemberrel tudjon beszélni, már maga az megnyugtatja és könnyebb feldolgoznia. Tehát mint mondtam, személyre szabottan dől el, hogy ki mikor veszi igénybe, és hogy van-e rá szüksége, és ami még nagyon fontos az maga a párkapcsolat, hogy a párt, mint egy egységet mennyire viseli meg ez a nehézség.
Milyen úgynevezett csodák történtek a praxisában, amikor valaki már lemondott arról, hogy babája legyen, vagy esetleg olyan betegségben szenvedett, ami majdnem lehetetlenné tette a teherbeesést és aztán mégis megtörtént.
Természetesen nagyon sok ilyen pozitív történetem van, nem is tudom, hogy melyikkel kezdjem. Ugye a mai világban az endometriózis egy nagyon jelenlévő beszédtéma általánosságban, és nagyon sok nőnek a figyelmét próbálják felhívni erre a kórképre. Ennek fejében mi is nagyon sok súlyos endometriózisban szenvedő hölggyel találkoztunk, és van olyan páciensem, aki nemrég adott életet a kisfiának sokévnyi nehézséget követően. Rengeteg műtéten – nyitott hasi műtéten, laporoszkópia, bélrezekció – esett át, tehát azért ez súlyos, mélyen infiltráló endometriózis volt, több sikertelenül záródott lombikprogramban vett részt, és amikor az elmúlt hónapokban adott életet a kisfiának, ezt egy hatalmas csodaként élte meg a pár. Velük együtt én is nagyon örültem, mert tényleg sokévnyi próbálkozás után alakult így. Emellett vannak idősebb korosztályban is pozitív történetek, akikről más meddőségi központokban lemondtak, nem javasolták nekik a programot vagy azt mondták, hogy nem foglalkoznak adott életkor fölött ilyen páciensekkel. Itt visszakanyarodnék a kezdetben elmondott témához, az ivarsejt adományozáshoz, a petesejt donáció során is nagyon szép történeteink vannak.
De mi a titka ennek? Most az jutott eszembe, hogy az ember nem adja fel, hogy talán ez lehet, de közben meg a teherbeesés az egy gyönyörű ellazult állapotot feltételez. Tehát, hogy ez sem lehet görcsösen akarni, mert akarhatom én, ha egyszer nem történik meg. Tehát hol van itt az arány vagy hogyan lehet szemléletben helyesen ehhez így hozzáállni?
Ezt nehéz megmondani, mert szerintem nincs egy helyes szemlélet, amivel így hozzá lehet állni. Sajnos nagyon sokan görcsösen állnak hozzá és van, aki ezzel a hozzáállással lesz terhes, tehát, nem feltétlen akadályozza ez a hozzáállás a fogantatást. Mint mondtam, mindenkinek meg kell találni a saját technikáját vagy az utat, hogy hogyan próbálja ezeket a feszültségeket oldani. Akár egy nagyon jó orvos- beteg kapcsolaton keresztül, vagy mint mondtam, pszichológusok segítségével, barátokkal vagy csoportok kapcsán. Ami még nehéz ebből kifolyólag, hogyha valakinek annyi év kudarc után végre sikerül a teherbeesés, az nem feltétlen egy olyan felhőtlen öröm, mint mondjuk egy spontán fogant terhesség. Ott azért nagyon sokáig izgalom van, az első 12 hétben félnek a vetéléstől. Igazából a mi feladatunk, mint orvos, főleg, mint szülész – nőgyógyász, nemcsak addig a pontig kísérni a pácienst, amíg a terhesség létrejön, hanem a terhes gondozás során segíteni neki a megerősítő, pozitív leletekkel és támogatással átbeszélve a problémákat, félelmeit, kiválasztani a megfelelő szülésmódot és egészen addig támogatni, amíg meg nem születik az egészséges újszülött.
Kap fotókat a babákról?
Szoktunk igen, és én nagyon örülök neki. A meddőségi központban, ahol korábban dolgoztam, volt egy nagy babakönyvünk, és annyira jó volt nézni, hogy lelkesen jöttek vissza, és eszükbe jutott az az időszak, amikor még ott ültek és nézték azokat a párokat, akikről beleragasztják a képeket és most ők jönnek. Sőt hozzák a babákat is megmutatni, és ez mindig hatalmas élmény és én nagyon szeretem. Sőt, én szoktam is bízatni őket, hogy küldjenek képeket, hogy lássam én is, hogy hogyan alakult.
Teljen be az a babakönyv, sőt legyen szükség újabb és újabb babakönyvre!
