Azt hittem, mi nem esünk ebbe a csapdába. Megfogadtuk egymásnak,
hogy csak azért, mert gyerekünk lett, még nőnek és férfinak tekintjük egymást a továbbiakban is, és nem engedjük, hogy kihűljön a vágy kettőnk között. Mégis megtörtént, ráadásul miattam!
Ezekkel a szavakkal kezdte történetét Zsuzsa, aki nem is olyan régen még attól tartott, hogy házassága csúfos véget ér és egyedül marad kisfiával. Hogy miért ötlöttek fel benne ilyen borús gondolatok, mikor fél éve világra hozta gyermekét és minden olyan idilli az életében? Azért, amiről nem beszélt soha senkinek. – Négy éve vagyunk házasok, már a kapcsolatunk elejétől úgy éreztem magam, mint egy tündérmesében, hiszen rátaláltam a hercegemre. A terhességem tervezett és problémamentes volt, boldogan vártuk kisfiunkat. Az orvosom az utolsó hetekben már mondogatta, hogy valószínűleg nem lesz kicsi a legényke, de azt hittük, csak az ultrahang téved, hisz’ oly sok ilyen történetet hallottunk már és ő is beismerte, hogy nem mindig ad pontos képet a babáról a vizsgálat. Az utolsó mérésnél szinte normális hosszúságúnak és súlyúnak mondták, de a szüléskor kiderült, hogy tényleg nagy, 4,5 kilós lett Soma. Hiába tett meg mindent a szülésznőm a gátvédelem érdekében, egy picit repedtem a kitolás közben, így varrni kellett utána. Ez a seb gyorsan meggyógyult, és én is hamar összeszedtem magam. Mivel csak annyit híztam a terhesség alatt, amennyi szükséges volt, az alakomat is gyorsan visszanyertem, úgy éreztem, enyém a világ, hiszen mindenem megvan, csodás férj, gyönyörű gyerek, remek élet.
A testem majdnem tönkretette az életem
Egy dolog azonban megmaradt a terhesség és a szülés után is, ez pedig az inkontinencia. Ahogy a többi kismamától hallottam, szinte mindenkinél megjelenik a várandósság alatt, hiszen a baba nyomja a húgyhólyagot, de mivel Soma az átlagosnál nagyobb volt, nálam ez erősebben jelentkezett. Azt olvastam mindenhol, hogy ez a szülés után nem sokkal elmúlik, de én hiába vártam, még fél évvel később is csepegtem, főleg köhögés-tüsszentés, vagy épp a gyerek emelgetése közben. Iszonyú érzés volt, ráadásul az a gondolat vert gyökeret a fejemben, hogy szex közben is bármikor bepisilhetek, ezért próbáltam elsumákolni az együttléteket a férjemmel, nehogy kínos helyzetbe kerüljek. Az első hat hétben még az orvos is tiltotta a szexet, aztán a kicsi körüli teendők fáradalmaira hivatkoztam, miközben majd megőrültem a páromért, és attól rettegtem, hogy másnál keresi majd a boldogságot.
Férjem segített át a nehezén
A párom egy szót sem szólt, nem erőltetett semmit, de fél év után leültetett maga mellé, és megkérdezte, hogy mi a helyzet, mert ugye megfogadtuk egymásnak, hogy csak azért, mert gyerekünk lesz, nem megyünk át „anya” és „apa” üzemmódba. Először nem tudtam, hogy mondjam el neki, mi a baj, de aztán kibukott belőlem minden. Hogy mennyire kínos az inkontinencia, és az a mániám, hogy akkor is bepisilek, ha vele vagyok. Először megdöbbent, mert álmában nem gondolta volna, hogy még mindig tart ez az állapot, ráadásul a félelmeim is szíven ütötték. Néhány perc után azonban nagy levegőt vett és annyit mondott, megtaláljuk a megoldást, azt pedig sürgősen verjem ki a fejemből, hogy ezért elhagyna engem. Előkapta a laptopot és elkezdett kutatni a neten, hiszen ez már nem egyszerű nőgyógyászati dolog. Addig szörfölt, míg rá nem talált az intimlézer terápiára, melyet épp az olyan nőknek ajánlanak – többek között – akiknél szülés után maradt vissza az inkontinencia.
Jelentem, bevált!
Bevallom, kicsit idegenkedtem attól, hogy lézerrel kezelgessék az intim szférámat – mindenki látta ugye a Csillagok háborúját, ahol a lézer minden volt, csak barátságos dolog nem -, de a férjem azt mondta, hogy ha kell, ott lesz mellettem és ugyanúgy fogja majd a kezem, mint a szüléskor. Ez megnyugtatott, de szerencsére az orvos, akihez bejelentkeztünk, olyan kedves és profi módon magyarázta el a beavatkozás részleteit, hogy elmúlt minden félelmem. Már az első kezelés után is javult a helyzet és ismét egymásra találtunk a kötelező „pihenőidő” lejárta után, de még egyszer vissza kellett mennem, hogy semmi se okozzon vizeletcsepegést. Emellett egy szakembertől megtanultam a gát- és medencefenéki izmok tornáját is, ami segített visszaerősíteni a terhesség és szülés által „megtépázott” intim izmaimat. Mit mondhatnék? Ha előbb tudom, hogy van ilyen lehetőség, a szülés után sokkal hamarabb elmentem volna és nem aggódtam volna hónapokon át butaságokon!
Ossza meg cikkünket, hogy ismerősi számára is elérhető legyen!
