A kígyómarás félelmetes élmény, az ember már a ténytől is sokkos állapotba kerülhet, pedig még a mérgeskígyók sem mindig okoznak életveszélyes mérgezést. Bár Magyarországon meglehetősen ritkán fordul elő, hogy valakit megmar egy veszélyes kígyó, az egyre népszerűbbé váló egzotikus utak miatt nem árt pár hasznos információt megjegyezni – ezek akár életet is menthetnek.
Becslések szerint a világon több mint 2900 kígyófaj él, ezek közül nagyjából 700 faj mérgez a harapásával. A legtöbb halálos marást a viperák, a kraitok és a kobrák okozzák. Egy mérgeskígyó támadása már magában nagyon ijesztő lehet, az emberek pedig a legtöbb esetben nagyon rosszul reagálnak: sokkos állapotba kerülnek; dühükben és félelmükben el akarja kapni vagy meg akarják ölni a kígyót; a sebükre pedig szorítókötést vagy jeget tesznek – ami bizonyos esetekben még ronthat is a helyzeten.
De mit kell tenni, ha megharap egy kígyó?
Az első és legfontosabb, hogy minél jobban el kell távolodni az állattól, semmiképp nem szabad megkísérelni a befogását, hisz ezzel csak újabb veszélyhelyzetnek tesszük ki magunkat, és akár újabb harapást is elszenvedhetünk. Amint lehetséges, minden esetben orvoshoz kell fordulni, mert a tünetek nagyon gyorsan fokozódhatnak! Jellemzően bőrpír, duzzanat vagy hólyagok jelennek meg a harapás környékén, az ember pedig melegséget, émelygést, izomfájdalmat vagy vérnyomáscsökkenést is tapasztalhat a hányinger és hányás mellett. Súlyos esetekben a kígyómarás kiterjedt lágyrész elhalást (bőr, izom), illetve idegbénulást, légzésbénulást és vérzéseket okozhat.
Bár a kígyók jellemzően elkerülik az embereket, és csak akkor támadnak, ha veszélyben érzik magukat, világszerte nagyjából hárommillió embert harapnak meg évente. Ezeknek a harapásoknak csak a töredéke halálos, de a kígyóméregben található toxikonok súlyos következményeket is okozhatnak – akár néhány órán belül. Ha például megmar valakit egy csörgőkígyó, a harapás helyén szinte azonnal fájó, vörös foltok jelennek meg, de más mérgeskígyók esetében a tünetek csak később jelentkeznek.
Fontos, hogy míg nem érünk el az orvoshoz, a sebet tartsuk tisztán, és próbáljunk megnyugodni! Bár a filmekben gyakran látni, ahogy a szereplők kiszippantják a mérget a sebből, vagy felvágják a bőrüket és kieresztik a méreganyagot, ez a valóságban nem így működik. Ezekkel a módszerekkel csak még nagyobb bajba sodorhatjuk magunkat, így semmiképp nem érdemes a filmbeli jelenetekkel próbálkozni! A méreg elkezd terjedni a szervezetben, így ezek a helyileg alkalmazott megoldások semmit nem érnek.
Mivel rengeteg féle kígyó létezik, az áldozatok az esetek többségében nem, vagy alig tudják leírni, hogy milyen állat támadta meg őket – ezek az információk azonban fontosak lehetnek az orvosok számára, hisz a fajok mérgei máshogy hatnak a szervezetre, más veszélyeket hordoznak – vannak például olyan példányok, melyek mérge olyan neurotoxint tartalmaz, ami gátolhatja a légzést, így ezen harapások különleges kígyómarás elleni szérumot igényelnek. A mérgeskígyók harapásai nem szállítanak minden esetben méreganyagot, az ilyen marásokat „száraz harapásnak” hívják, és az esetek negyedében fordulnak elő.
A kígyók elsősorban a sivatagokban, a hegyekben, a folyók, vizek környékén, a mocsarakban és az erdőkben élnek, de a természeti katasztrófák, mint például az árvizek vagy a tűzvészek után gyakran költöznek lakott területekre, amelyeket korábban elkerültek, így érdemes ezeken a helyeken fokozottan figyelni rájuk!
Mi a helyzet Magyarországon?
Hazánkban kétféle mérgeskígyó él: a 60-90 centiméteres keresztes vipera és a kisebb, 40-50 centiméteres rákosi vipera. A keresztes vipera a Zempléni-hegységben, a Tiszaháton és Délnyugat-Magyarországon (Somogy és Zala megye bizonyos területein) él, marása után előfordulhat súlyos mérgezés. Kisebb rokona kizárólag a Hanságban és a Kiskunságban fordul elő, marásánál az esetek döntő hányadában csak helyi tünetek kialakulására lehet számítani, melyek általában orvosi kezelés nélkül is elmúlnak.
Kérjük, ossza meg cikkünket, hogy ismerősei számára is elérhető legyen!
Forrás: https://www.livescience.com/65614-what-if-bitten-by-snake.html?utm_source=ls-newsletter&utm_medium=email&utm_campaign=20190603-ls
