Bár a járványügyi szakemberek a maszk viselését és a „szociális távolságtartást” javasolják, könnyebb lenne ezt elfogadni, ha pontosan tudnánk, hogy az emberek hol találkoznak leginkább a koronavírussal.
A legtöbb vizsgálatban általában csak az szerepel, hogy a fertőzöttek hogyan kerültek kapcsolatba a COVID-19-cel, de eddig nem álltak rendelkezése COVID-19 negativ kontroll csoportok. Most amerikai szerzők összehasonlítottak 154, COVID-19-es tüneteket mutató, igazoltan pozitív beteget 160 hasonló tüneteket panaszoló beteggel, akik teszt eredménye negatív volt.
A résztvevőket kikérdezték a maszkviselésről, a közösségi tevékenységeikről, a 10-nél kisebb és nagyobb részvételű családi eseményekről, a bevásárlásokról, az étterembe járásról, az irodákba-, szépségszalonokba-, edzőtermekbe-, bárokba/ill. kávéházakba járásról, a vallási gyülekezetbe/templomba járásról, a tömegközlekedési eszközök használatáról, a válaszokat pedig öt pontban értékelték a „soha” bejegyzéstől a „mindig” bejegyzésig terjedő skálán.
A két csoport tagjai nagyjából hasonló aktivitást mutattak, tehát COVID-19 fertőzésnek hasonlóan voltak kitéve, mégis néhány alapvető különbség mutatkozott közöttük.
Az igazoltan pozitív csoportban 42% vallotta azt, hogy közeli kontaktusba került egy COVID-19-es személlyel. Ezzel ellentétben a negatív eredménnyel rendelkezőknek csak 14% jelezte, hogy ilyen kontaktusa volt.
A közeli kapcsolatba került betegek fele (51%-a) családi kapcsolaton keresztül fertőződött meg. Az összes résztvevő mintegy fele volt vásárolni, illetve vett részt 10 főnél kisebb baráti összejöveteleken az első tünetek megjelenése előtti 2 hétben.
Nem volt jelentős különbség a pozitív és a negatív személyek között a bevásárlások, a családi találkozókon való részvétel, az irodákba, a szépségszalonokba, az edzőtermekbe, a vallási gyülekezetekbe való látogatások gyakorisága szerint.
A pozitív teszttel rendelkezők viszont 2,4-szer gyakrabban ebédeltek/vacsoráztak étteremben a betegségük kezdete előtti 2 hétben. Az étteremben történt étkezéseket nem különböztették meg aszerint, hogy a vendéglő zárt terében, a külső teraszán, vagy a belső udvarában ültek-e a résztvevők.
Az arcmaszk tehát igenis számít!
Azon résztvevők, aki a vizsgálatot megelőző 2 hétben nem kerültek érintkezésbe COVID-19 fertőzött személyekkel, de pozitívnak bizonyultak, csaknem háromszor annyian étkeztek étteremben. A vizsgálatban résztvevők ezen alcsoportjában (a pozitívak között) csaknem négyszer annyian voltak, akik bárban, vagy kávéházban jártak
Összesen 107 volt azok száma, akik a vizsgálatot megelőző 2 hétben étteremben ettek, 21-en pedig bárban vagy kávéházban fordultak meg. Ezek közül a (pozitív) személyek közül jóval kevesebben tartották be az olyan járványügyi ajánlásokat, mint a maszk viselése, vagy a szociális távolságtartás.
A pozitívnak bizonyult esetek 71%-a úgy nyilatkozott, hogy a megbetegedésének kezdete előtti 2 hétben mindig viselt valamilyen kendőt, vagy maszkot az arcán, a negatívnak bizonyult személyek 74%-ban viseltek maszkot ebben a kérdéses időben.
Az egyértelmű, hogy étkezés közben nem lehet maszkot viselni, ráadásul az éttermek szellőztetése sem mindig megfelelő a vírusterjedés csökkentésére.
A tanulmány szerzői is tisztában vannak vizsgálatuk számos korlátjával. Végül a kutatók mindössze azt a nyilvánvaló következtetést vonták le, hogy a biztonsági előírások betartásával csökkenthető a vásárlók, az alkalmazottak és a közösség SARS-CoV-2 vírussal történő megfertőződésének kockázata.
