Dietetikus, táplálkozási tanácsadás -Beszélgetés Centrumunk dietetikusával Fülöp Enikővel

Nagy keletje van a dietetikusok szakértelmének mostanában. Fókuszba került a hízás, fogyás problémája, ami erőteljesebben van jelen a köztudatban. Mi lehet ennek az oka?

• Egyszerűen közelíteném meg a témát. Nagyon nagy a termék kínálat és a termékek elérhetősége, ezáltal az emberek nagyon gyorsan és könnyen be tudnak szerezni élelmiszereket. Manapság már nyilván nem feltétlen kell kimenni a hátsó kertbe és összeszedni és elkészíteni az ebédnek valót, hanem megtehetjük, hogy csak beugrunk valahova enni. Nem nézzük egyrészt azt, hogy az adott ételnek, amit vásárolunk milyen a tápanyag összetétele, nem kezdjük el bogarászni, hogy hány gramm fehérje, zsiradék és szénhidrát van benne, így nem is tudjuk, hogy egy-egy étellel akár mennyi energiát tudunk bevinni. Nem tudjuk lekövetni, hogy egy adott nap mennyi ételt fogyasztottunk el a makró tápanyagokat tekintve, ami lehet egy oka mostanában az elhízásnak. Ha valaki testsúly management miatt keres fel dietetikust, a teendők között az első mindig a táplálkozás megbeszélése, hogy napi hányszor eszik, hányszor nassol, ezen belül mik ezek a nassolnivalók. Nagyon sokszor a stressz miatt is nassolunk, vagy jutalmazzuk magunkat egy feladat, vagy egy munkahelyi teljesítmény elvégzése miatt, ezáltal egy kis boldogsághormonhoz nyúlunk, ami endorfint szabadít fel.

Gondolom fontos lenne felismerni, hogy hol van az a határ, amikor azért eszünk, hogy jól lakjunk, illetve honnan van ennek valami más oka?

• Így van, nagyon sokan ezt a határt nem találják meg, tehát nem érzik, hogy mikor vannak tele. Klasszikus mondás, hogy egészen addig kell enni, amíg az ember még éhes. Gondoljunk bele, hogy ki az, aki megáll ott azon a ponton, és nem eszik egészen addig amíg nem kell kigombolni a nadrágon egy plusz gombot. Ez már inkább pszichológiai eredetű probléma, amit nekünk dietetikusoknak fontos felmérni, hogy szükséges-e az adott esetben pszichológust segítségét bevonni a folyamatba.

Ez milyen gyakran fordul elő?

• Én úgy gondolom, hogy sokkal gyakrabban, mint ahogy az normális lenne. Nagyon nagy a stressz, ami az emberek életét behálózza, mint egy pókháló, így a munkánk egy részét ez is teszi ki, hogy erről beszélgetünk a páciensekkel.

Ez is egy érdekes kérdés, hogy létezik-e általános érvényű táplálkozási tanács? Gondolok erre, hogy háromszor, vagy ötször együnk-e egy nap?

• A magyar dietetikusok országos szövetsége készített egy „Okostányér” nevű ajánlást, arra vonatkozóan, hogy hogyan kellene a különböző korcsoportoknak étkeznie. Ez tökéletesen megfogalmazza azt az ajánlást, ami nekünk, ha betartanánk, az egészségünket szolgálná. Nagyon sokan nem tartják be, valamint nem követik még az alap ajánlásokat sem. Gyakran kérdezik, hogy hányszor kellene étkezni, háromszor, négyszer vagy ötször? Az ajánlás ezt is megfogalmazza, így meg is kapjuk a választ arra, hogy aki úgy érzi, hogy kevés neki a napi háromszori étkezés, akár a fizikai aktivitása miatt, annál nyugodtan működhet a napi ötszöri étkezés. Aki irodai munkát végez és mellette nem jár sportolni, neki valószínűleg elég a napi háromszori étkezés is.

Mit tartalmazzon az okos tányér?

• Kitér arra is, hogy mennyi zöldséget, gabonafélét, húst fogyasszunk, illetve mennyi legyen a folyadék bevitel. Amin még meg szoktak lepődni, hogy azt olvassák nagyon gyakran, hogy napi fél kiló nyers zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztani, de ilyenről szó sincs. A fél kilóba beletartozik, ha főzelékben volt zöldség, ha nyersen fogyasztottuk vagy pároltunk valamit. Ne feltétlen a paprikában, a paradicsomban vagy az uborkában gondolkozzunk, hanem ha merészebbek és bátrabbak vagyunk, nyissunk a cukkini, padlizsán, vagy esetlegesen a szezonális zöldségek felé, mint a spárga, tökfélék, salátafélék, ezen belül a jégsaláta, rukkola, vagy madársaláta felé is.

Mennyire lényeges, hogy nyersen fogyasszuk a zöldségeket?

• Fontos, mert sokkal több vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, illetve a napi fogyasztott folyadék egy részét is tartalmazza. Ennyire nem részletezném ezt, hiszen a lényeg, hogy minél többet, és minél változatosabban fogyasszunk zöldségeket.

Visszatérve a napi háromszori, illetve ötszöri étkezésre, mi történik akkor, ha valaki kétszer, vagy akár hétszer eszik egy nap? Ez óriási kilengésnek számít?

• Ez mindig attól függ, hogy kiről beszélünk. Van-e bármilyen betegség a háttérben? Ha egy alultáplált emberről van szó, vagy akár egy betegről, akkor valószínűleg a napi két táplálkozás kevés lesz, hiszen ennyi alkalommal nem tudja bevinni azt a szükséges energiamennyiséget, ami ahhoz kell, hogy ő létezzen, lélegezzen, sétáljon, az állapota javuljon és a szervezete építse önmagát. Itt mindig abból indulunk ki, hogy kiről van szó. Átlag embereknél, akik nem rendelkeznek betegséggel, nálunk is jó, ha az adott napi energiaszükségletüket nem két alkalommal fogyasztják el. Ha belegondolunk nyilván sokkal többet fogunk enni,ha csak napi kétszer van lehetőségünk enni, mint ha akár háromszor vagy négyszer. Ebben benne vannak kisebb étkezések is.

Elvárható, hogy az ember kalóriát számolgasson?

• Nem. Ez kicsit az élettel összeegyeztethetetlen a páciensek számára, tehát nem kell kalóriákat számolni. Ha egy inzulinnal kezelt cukorbetegségről, vagy egy kismamáról van szó, akinél nagyon fontos, hogy ne lengedezzen a vércukorszintje és az inzulinja, akkor ott különböző technikákat alkalmazunk számolás terén arra, hogy kicsit jobban kordában tarthassuk az értékeit. Egészséges embereknél erre az ég világon semmi szükség nincs. Aki pedig mégis azt számolgatja, hogy például az olajos magban, amit el akar fogyasztani mennyi szénhidrát, fehérje és zsiradék van és vajon aznap ez neki jó-e, az már régen nem jó. Ez gyakran átesik az orthorexia nervosába, ami már egy kórkép. A túlsúllyal rendelkezőknél is az fordul elő, hogy keveset esznek mert nagyon szeretnének fogyni, illetve a táplálékuk megválogatásában látják a megoldást. Ehhez nem veszik hozzá a mozgás fontosságát, így pedig nagyon nehéz. Az az én tapasztalatom, hogy az elején a táplálékok megválogatása tud segíteni abban, hogy elérjünk egy bizonyos mennyiségű fogyást, azonban ez utána megáll, ha nem párosítunk hozzá mozgást, vagy nem együtt kezdjük a kettőt.

Mi a véleményed az időszakos böjtről, ahol csökken az étkezések száma?

• Az, hogy hány órán át nem fogyasztunk ételt, nagyon tág periódusok között mozog. Van, aki a nyolc órában és van, aki tizenkettőben, tizenhatban, vagy még több órában hisz. Ha egy egészséges emberről van szó, aki négy óra után már nem eszik semmit másnap nyolc óráig, ott eltelik már tizenhat óra, tehát ő már böjtöl. Ha valaki hat órakor eszik utoljára, akkor is ugyanúgy eltelik tizennégy óra, tehát ő is ugyanúgy böjtöl. Igazából szinte mindenki böjtöl, aki nem nyolc órakor fogyasztja el a vacsoráját. Ha valaki fent marad akár éjfélig, akkor nyugodtan beütemezhet plusz étkezést, hisz nem ezen csúsznak el a dolgok általában, ez nem befolyásolja a fogyást. Amik befolyásolják, azok a korábban említett lelki tényezők, hogy hogyan áll bizonyos ételekhez, érez-e bűntudatot miközben eszik, bünteti-e saját magát az étkezéssel. Az is fontos milyen energia sűrűségű ételeket fogyaszt, illetve figyeli-e a boltban vásárolt ételek összetevőit. Azokkal az ételekkel, amiknek a 99%-a szénhidrát vagy zsiradék, nagyon könnyű bevinni a felesleges, üresnek mondott kalóriákat. Ilyenek például a péksütemények, vagy a különböző csipszek. Ezekkel az élelmiszerekkel nagyon könnyen elvehető az étvágy, ami lehet egy rohanás közepette jó, de utána fontos lenne, hogy a következő étkezést úgy kezdjük meg, hogy étvágyunk van, megfelelő a gyomorsavtermelés, tehát a szervezet fel legyen készülve arra, hogy kapja a tápanyagot.

Időszakos böjtöléssel nem is lehet fogyni? Mi a tapasztalatod?

• Lehet vele fogyni, természetesen. Ha megvonunk magunktól tizenhat órát amíg nem eszünk, nyugodtan tud a szervezet is más dolgokra koncentrálni, nem az étkezésre fog éppen fókuszálni. Az adott időtartamban sem kalóriát, sem energiát nem viszünk a szervezetünkbe, így tudunk ezzel is fogyni. Ha valaki elsőként az adagokat magának meghatározná, hogy mi neki egy adag az adott köretből, húsféléből, salátából vagy süteményből, akkor nem is kellene annyira figyelni arra, hogy megeheti-e azt a vacsora utáni szendvicset, vagy sem.

Fogyókúra során mit lehet kezdeni a rendszeresen jelentkező éhségérzettel? Lehet engedni ennek vagy jobb, ha nem?

• Az éhségérzet egy teljesen természetes dolog. Inkább azt mondanám, hogy akkor fordul elő a nagyon gyakori éhségérzet, amikor kihagyunk bizonyos élelmiszereket a napi menüből. Ilyenek például a zöldségek, amik nagyon magas rosttartalmúak, vagy zsiradékok, amik segítenek a telítettség érzés fokozásában, illetve a fehérjék, amik szintén a telítettség eléréséhez fontosak. Ez gyakori akkor, ha valaki csak szénhidrátot reggelizik. Ilyenkor ez nagyon gyorsan megemésztődik, és hamar követi éhségérzet. A rost, fehérje, zsiradék és a szénhidrát bevitele együttesen nagyon fontos. Ezek általában mindenkinél megjelennek normál mennyiségben, van, hogy több is. A gyorsan, valamint lassan felszívódó szénhidrátokat különböző betegségekkel rendelkező embereknél szoktuk kiemelni, az átlagembernél erre nem feltétlen koncentrálunk, viszont a táplálkozás kezd elmenni egy olyan irányba, hogy már náluk is kell erre fókuszt helyezni.

Ha valaki úgy érzi, hogy a táplálékkal nem jut a szervezetébe elegendő ásványi anyag, nyomelem vagy vitamin, akkor különböző kapszulák betölthetik azt a szerepet, mint ha táplálékkal vitte volna be?

• Azt a szerepet semmiképpen nem töltik be. A vegyes táplálkozással kellen bevinni a szervezetünkbe ezeket a szükségleteket. Nyilván vannak olyan állapotok, vagy betegségek, amik esetén megnő bizonyos vitaminokból és ásványi anyagokból a szükséglet, ez esetben muszáj az étrendkiegészítőkhöz nyúlni. Érdemes tudni, hogy ennek a meghatározása főként orvosi kompetencia, labor alapján. Óva intenék mindenkit attól, hogy úgy szedjen bármit is, hogy csak lekapja a boltok polcairól. A különböző ásványi anyagok vagy vitaminok túladagolásával azért lehet problémát okozni saját magunknak. Mindenképpen egy alapos laborvizsgálatot ajánlanék, időszerű most a D vitaminhiánynak a vizsgálata. Nagyon sokan nem tudják, hogy D vitamin hiányosak, csak annyit éreznek, hogy fáradtak, nincs energiájuk semmihez, ezek a tünetek például hasonlítanak a vashiány tüneteihez is, közben lehet, hogy az előbb említett probléma áll a háttérben. Voltak olyan pácienseim is a nyáron, kismamák vagy várandósságot tervezők, akiknél kötelező a D vitamin szint vizsgálata, és náluk is a legnaposabb időszakokban volt nagyon alacsony a d vitamin szint.

Mi lehet ennek az oka?

• Ennek lehet az az oka is, hogy egyáltalán nem tartózkodnak a napon, vagy legalábbis túl keveset.

A D vitaminról viszonylag sokat lehet hallani. Más egyéb ásványi anyagról, nyomelemről és vitaminról talán kevesebbet. Mi az, amire még érdemes odafigyelni? Akár, ha a C vitaminról vagy az Omega 3-ról beszélünk?

• Az Omega 3 az egy zsírsav, ami esszenciális és nélkülözhetetlen a szervezet számára. Nagyon sokan nem tudják, hogy a sejthártyába is beépül, tehát minden egyes sejthez szükséges. Ezt különböző forrásokból fedezni tudjuk, például lazacból, osztrigákból, tengeri herkentyűkből, egy bizonyos részét lenmagból. Én ritkán látok olyat hogy valaki heti kétszer vagy háromszor lazacot, vagy lenmagot olyan mennyiségben fogyasztana, hogy ezzel be tudja vinni az Omega 3 szükségletét. Kiemelném azt, hogy a D vitamin szint vizsgálatánál most, hogy aktuális, nagyon könnyen megnézethető és ellenőrizhető egy egyszerű labor által, ez főként a magán szolgáltatóknál. Erről azért fontos beszélni, mert a D vitamin szint vizsgálatát szakorvos tudja kérvényezni, csak úgy nem végeztetik el.

Visszatérve az Omega 3-ra, érdemes azt bevinni külön kapszulával?

• Mindenféleképp. Azt mondanám, hogy nagyon kevés mindenkinek az Omega 3 szintje, nyilván amiatt, hogy nem élünk tenger mellett. Nagyon fontos lenne kifejezetten azért is, mert sokan nem tudják, hogy ezek a zsírsavak gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek. A szervezetben különböző gyulladások keletkeznek az életvitelünk során, vagy környezeti hatások által, és ezeket a gyulladásokat nagyon szépen tudja akár az Omega 3 és a D vitamin is managelni, jobban mondva csökkenteni. Tovább is mennék kicsivel, vannak különböző betegségek, mint az autoimmun eredetű betegségek, ahol kifejezetten megemeljük ennek a zsírsavnak a fogyasztását. Ennek a mennyiségét orvos, gyógyszerész továbbá dietetikus határozza meg.

Az Omega 3 ugye nem keverendő össze az Omega 6-tal?

• Nem lehet összekeverni a kettőt. Az Omega 6-ot, bár annak is van szerepe a szervezetben, de azt nevezik a „rossz” Omega 6-nak. Ez olyan, mintha a vajra azt mondanánk, hogy rossz, mert telített zsírokat tartalmaz, holott egy könnyen hasznosuló zsírforrás, ami tele van vitaminokkal és ásványi anyagokkal.

Mi a helyzet a C vitaminnal? Érdemes pótolni? Ha igen, milyen dózisban kell szedni?

• Igen, érdemes. Azt emelném csak ki, hogy semmiképpen semmiből sem megadózist kell fogyasztani. A megadózisok ott kezdődnek, amikor valaki 5000 mg-ot szed, vagy 3000 mg-ot. A D vitaminról meghatározta egy orvosi konszenzus azt, hogy egyszerre 20.000 nemzetközi egységnél többet ne vegyünk be, ennek ellenére valaki naponta szed 40.000 nemzetközi egységet. Ezek azok a megadózisok, amikre semmi szükség nincs, viszont erről az orvos vagy a dietetikus úgyis információt és tájékoztatást ad, hogy miből mennyit kell szedni.

Mit jelent például az, hogy terápiás dózis?

• A terápiás dózis azt jelenti, hogy különböző betegségek esetén meghatározunk egy bizonyos bevihető mennyiséget a vitaminból vagy ásványi anyagból. Ez legfőképpen egy széleskörű laborvizsgálat alapján történik, tehát nem a hasunkra csapunk.

A D vitaminok esetében a köztudatban nagyon tág határok mozognak?

• Igen, erre van egy orvosi konszenzus, ami megállapította, hogy az adott beviteli mennyiség mennyi legyen maximum. Főként arra gondolnak itt, hogy milyen időeltéréssel kell bevinni a 20.000 nemzetközi egységet a szervezetünkbe azért, hogy ne kelljen minden nap az étrendkiegészítő szedésével foglalkozni.

A fent említettek mellett kiemelt szerepe van még a Magnéziumnak?

• Igen, számos esetben nagyon sokan nem tudják, hogy például a menstruációs fájdalmak is csökkenthetők a D vitaminnal, Omega 3-mal és a Magnéziummal. Ezeket az étrend kiegészítőket három hónapig kell szedni, hogy utána valamilyen hatást elvárjunk. Itt sem mindegy a mennyiség, hiszen ezeknél is érdemes meghatározni egy terápiás dózist. Kiemelném még, hogy nem a 300 mg-ra gondolunk, ha például az Omega 3-ról beszélünk, hanem a 2000 mg-okra. Menstruáció esetén is a szervezetben egy gyulladás zajlik le, ami nőknél ugye minden hónapban megjelenik.

Mi az, amire még nagyon jól használhatók a különböző táplálék kiegészítők?

• Külön venném a vitaminokat, az ásványi anyagokat és a különböző fogyást elősegítő fehérjéket. A vitaminok és ásványi anyagok nagyon fontosak, ellenben a fehérje turmixok nem feltétlenül. Én nem mondom egy páciensemnek sem, hogy ne fogyassza, ha nagyon szeretné viszont, ha mellette változatosan étkezik, akkor egyáltalán nincs ezekre szüksége, hacsak nem fitnesz, vagy testépítő versenyre készül.

Ha már fehérjéről beszélgetünk, itt is megkülönböztethetünk állati eredetű és növényi eredetű fehérjéket. Nem árt tisztában lenni azzal, hogy van-e valamire érzékenységünk?

• Általában ezt mindenki érzi, ha valami panasza van a tejfehérjétől. Olyankor érdemes elmenni egy vizsgálatra és megnézetni, hogy van-e erre allergiánk. Ugyanúgy okozhat a laktóz is panaszt, amit a különböző laktóz intolerancia vizsgálatokkal néznek meg vérből, vagy kilégzéses tesztekkel. Intolerancia esetén kerüljük az adott élelmiszert vagy egyáltalán nem fogyasztjuk, allergia esetén pedig egyáltalán nem ajánlott a fogyasztása, mert egy immunológiai folyamatot indíthat el a szervezetben, amit nem szeretnénk feleslegesen.

Hozzuk szóba a glutént is! Nagyon sokan úgy tartják, hogy gluténmentesen étkezni jó, akkor is, ha az embernek nincs semmi baja tőle. Te hol helyezkedsz ez ezen a skálán?

• Én úgy gondolom, hogy érdemes itt is intuitívan megközelíteni a témát. Mivel az őseink táplálkozása is a gabonafélékre épül, így ha valaki semmilyen panaszt nem tapasztal az elfogyasztott pékáruk után, akkor neki nem feltétlen kell csökkenteni a bevitt mennyiséget. Ha viszont valaki puffadást tapasztal, akkor igenis menjen el akár szükséges vizsgálatokra, ha ez kisebb mértékű, akkor érdemes csökkenteni a bevitt mennyiséget. Olyan esetek, betegségek is vannak, ahol jobb a szervezetet tehermentesíteni, és tényleg ki lehet vonni bizonyos élelmiszereket a táplálkozásunkból, mint például a gabonafélék egy részét, ezeket pedig megpróbálni másból pótolni.

Ha az ember betér egy közértbe vagy üzletbe, akkor nagyon könnyen elcsábul a péksüteményeknél még akkor is, ha nagyon kitartó a fogyókúrájában. Ezeknek az elfogyasztása után tapasztalhatjuk, hogy nem feltétlenül érezzük jól magunkat utána. Ennek feltétlen a glutén lehet az oka?

• Ezt határozottan ki lehet jelenteni, hogy nem. Nagyon sokan hibáztatják ilyenkor a glutént, ami egy búzafehérje, viszont számos más táplálék és élelmi anyag van pékárukban, tehát nem biztos, hogy a gluténtől fog fájni a hasunk, hanem például a magasabb fodmap tartalom miatt. Ugyanúgy fájhat a hasunk, ha magasabb zsír, vagy cukortartalmú volt az adott hajtogatott leveles tésztából készült péksütemény.

Érdemes ezt kinyomozni, hogy ezt vajon mi okozza?

• Persze. Ezt ki lehet nyomozni úgy is, hogy otthon elkészítjük ugyanazt a süteményt abból a 4-5 összetevőből, amit a boltban 40 összetevőből készítenek el. Itt már meg is érkeztünk a többi panaszt okozó különböző adalékhoz, ami szinte minden pékáruban megtalálható. Nem mondanám feltétlenül azt sem, hogy a pékáru hizlal, hiszen minden egészséges és kiegyensúlyozott étkezésnek az alapja. Nyilván ha ez az étkezésünknek a nagyon nagy részét teszi ki, akkor könnyen tudunk vele plusz energiát bevinni. Ha valaki szeretné csökkenteni a bevitt energiamennyiséget akár fogyás miatt, akkor ez nagyon könnyű, ha a pékáruból fogyaszt kevesebbet. Ha megnézünk különböző fitnesz étrendeket valamint recepteket, ott is leginkább az ilyen jellegű szénhidrátok vannak lecsökkentve, a fehérjék és zsiradékok pedig nagyobb arányban szerepelnek.

Mi jellemzi a fodmap étrendet amire már többször utaltál?

• A fodmapok könnyen fermentálódó szénhidrátok, amik nagyon sokaknál panaszt okozhatnak. Maga a fermentáció a bélben zajlik le a bélbaktériumok által. Ilyenkor különböző gázok keletkeznek, amik okozzák a puffadást, tehát nem feltétlenül a glutén a ludas ilyen esetekben. A glutén kapcsán még megemlíteném, hogy nagyon sok autoimmun beteg szokott gluténmentes diétát tartani, ami nem mindenkinél feltétlenül hatékony, azt érdemes inkább megemlíteni, hogy autoimmun betegség nagyon gyakran társul más autoimmun betegséghez, és maga a cöliákia az egy ilyen probléma a legtöbb esetben. A gyulladásos bélbetegség is autoimmun probléma, viszont nem szabad összekeverni a cöliákiával.

A különböző ételkészítő cégeknél lehet találkozni fodmap étrenddel. Ezt önhatalmúlag mi választhatjuk magunknak? Jót teszünk vele ezt választjuk?

• Mivel általában a teljes értékű étkezésre törekszünk, hogy a szervezetünk megkapjon minden szükséges tápanyagot, én azt mondanám, hogy ezt a megszorító étrendet, jobban szólva diétát tekintve csak az után válassza ezt valaki, hogy akár szakorvossal vagy dietetikussal konzultált. Ez nem tartalmas sem tejet, sem tejtermékeket vagy gabonaféléket. Amik maradnak, azokkal nem biztos, hogy mindenki be tudja vinni a szervezetébe a szükséges energiát. Szakemberként nekünk az a célunk, hogy ne alakuljon ki alultápláltság, és nagyon könnyen át lehet billenni a ló túlsó oldalára.

Alultápláltság úgy is kialakulhat, hogy valakinél túlsúly van?

• Így van. Attól függetlenül, hogy valaki elhízott, lehet akár vitamin vagy ásványi anyag szegény a szervezete, ezért is törekszünk arra, hogy ne az üres kalóriákat fogyasszuk, hanem teljes értékűen étkezzünk.

Az ember időről időre egy bizonyos élelmiszert nagyon kíván, ehhez pedig nem kell várandósnak lenni. Van-e ennek valami megfogható, racionális oka?

• Előfordul, hogy a szervezet különböző tápanyagokban hiányt szenved, és nagyon sokan erre intuitívan ráéreznek. Ilyenkor mondjuk, hogy nagyon jól tud esni egy pörkölt elfogyasztása, hisz a húsban sok a vas, például a savanyúságok, vagy lehet ez egy egyszerű sózott paradicsom, amiben a nátrium és kálium is jelen vannak.

Mindig engedni kell a szervezetnek? Nem lehet, hogy téves jelzést ad?

• Ez a téves jelzés is előfordulhat, bár inkább valami pszichológiai dolog áll ilyenkor a háttérben.

Az intuitív táplálkozás voltaképpen mit jelent? hogy definiálható?

• Ez egy ösztönös megérzésen alapuló táplálkozás. Az lenne a legideálisabb, ha megéreznénk a szervezet szükségleteit, hogy mire milyen mennyiségben van szükség, és erre mi tudnánk hallgatni és beleszólni, megálljt parancsolni az étkezésnek. Mindenkinél ez lenne hosszútávon a cél. Úgy gondolom, hogy az ok amiért nem mindig hallgatunk ezeknek az ösztönös megérzéseknek, az a stressz, ami már minden ember életében jelen van, ez pedig már inkább egy pszichológiai kérdés.

Az intuitív táplálkozás kifejleszthető bármilyen életkorban?

• Úgy gondolom, hogy igen. Most már a szakmámban is egyre többen foglalkoznak az intuitív táplálkozás megtanításával a pácienseknek. Jelent meg erről magyar nyelvű könyv is, ami egy nagyon szuper hosszú távú megoldás lenne arra a kérdésre, hogy mit együnk, mennyit, mikor és hogyan, hogyha ezt a megérzést kicsit ki tudnánk fejleszteni magunkban. Ezzel fogyni is lehet úgy, hogy ha érezzük, hogy tele vagyunk és nem eszünk már, akkor nem fogunk többlet kalóriát bevinni a szervezetünkbe.

Ha a péksüteményre gondolok, amire a beszélgetés során már nem először esik szó, akkor az intuitív táplálkozás során például ennek a vágyunknak is lehet engedni?

• Az intuitív táplálkozásban nincsenek tiltott nyersanyagok vagy élelmiszerek, inkább azon van a hangsúly, hogy megérezzük, hogy mi a mi szükségletünk, ezen belül, hogy mennyit kellene együnk és ezt tudjuk magunknak managelni. Ez nem arról szól, hogy ha nagyon megkívánunk valamit akkor ennek engedjünk vagy ne engedjünk, hanem egy szép folyamat, ami kialakul az emberben, és nincs is kérdés, hogy azt a bizonyos élelmiszert megehetem-e vagy nem. Ez egy belülről jövő érzet, ami kifejleszthető.

Ez bárkinél működtethető?

• Minden diétának és terápiás jellegű étrendnek megvan a maga helye, ezért az intuitív étkezést főként az egészséges embereknél tudnám elképzelni.

Az embernek időről időre lesz olyan problémája az élete során, amikor jó lenne dietetikushoz fordulni. Nekem az a benyomásom, hogy dietetikusból nincs elég. Jól gondolom?

• Ezt meg tudom erősíteni, hogy sajnos nincs elég dietetikus, sem az állami szférában, sem a magánszférában. Magán úton pedig nem mindenki tudja sajnos igénybe venni.

Hová lehet fordulni mégis, ha problémánk adódik?

• Próbáljunk meg elsőkörben a klasszikus vonalon haladni. Először háziorvoshoz kell fordulni majd szakorvoshoz, és az adott diagnózissal, ha szükséges keressünk fel egy dietetikust. Megemlíteném röviden, hogy a felnőtt képzésen jelenleg nagyon gyorsan képeznek ki embereket akár a táplálkozás területén is. Ők nem feltétlen rendelkeznek olyan tudással, amellyel nagyon jól át lehet látni egy kórképet, ami által meg lehet határozni, hogy egy adott betegél mire kell figyelni, ezáltál mindenképp ajánlanám, hogy egy tapasztalt szakemberhez forduljanak a betegek. Ezeknek a szakembereknek van kórházi tapasztalatuk, látják egy betegség kimenetelét, a különböző stádiumokat és nem csak azt hirdetik, amikben ők hisznek. Gyakran előfordul, hogy egy-egy epésnek olyan tanácsot adnak, hogy vegán táplálkozásra térjen át, ami náluk epegörcsben nyilvánulhat meg, vagy a gyulladásos bélbetegeknél a több rost fogyasztásának javaslata, úgy, hogy aktív szakaszban vannak, amikor pont, hogy csökkenteni kellene durva rostok mennyiségét. Ezeknek a dolgoknak az átláthatóságához kell az egyetem, az a klinikai gyakorlat és a későbbi gyakorlatok és tudás, melyekkel olyan tanácsot adhatunk, hogy nem ártunk vele.

Ehhez a kategóriához tartozik a szélsőséges diéták sorozata is?

• Így van. Rendkívül szélsőséges a paletta, mindenki mindennel próbálkozik. Egyet ki is emelnék, ami a fehérje diéta. Ilyenkor a zöldségbevitelt és a pékáruk fogyasztását nagyon lecsökkentik, ami a mikrobiom szempontjából nagyon káros! Anyagcsere diétáról pedig nem fogalmaznék véleményt, hiszen ha megnézünk bármilyen féle anyagcsere típust, hogy mit ajánl egy-egy szakember ilyenkor, akkor láthatjuk, hogy moderáltan kell fogyasztani a táplálékokat, az élelmiszereket, együnk több zöldséget és húst.

Egy halmaz az életmód, és annak csak egy része maga a táplálkozás?

• Az egészség sem áll meg abból, hogy egészségesen táplálkozunk. Kell ehhez egy egészséges lelki, valamint testi jóllét is. Mi dietetikusként ennek a táplálkozás részét kezeljük, viszont mi is nagyon gyakran tovább irányítjuk a pácienseket különböző terapeutákhoz, edzőkhöz, gyógytornászokhoz és további szakemberekhez. Ezáltal fog egy olyan csapat dolgozni a páciens jóllétén és egészségén, beleértve még az orvosokat is, hogy hosszútávon érnek el eredményeket.

Visszajut hozzád néha a siker híre?

• Van olyan páciens, aki visszajelez, olyan is van, aki a folyamat felén feladja. Minden előfordul, nem várható, hogy egy hosszú elköteleződést igénylő folyamatban mindenki biztosa ugyanúgy kitartson. Komolyabb betegségek diétájánál fontos, hogy managelve legyen folyamatosan az adott páciens, viszont fogyás esetén már más a kép.

Nagyon könnyű megállapítani azt, ha az ember nincs jól, vagy beteg. Mi a jele az egészségnek?

• Egy testi, lelki és fizikai jóllét jellemzi, ami kihat a mindennapjainkra, amit érdemes megvalósítani. Sokan várják az azonnali eredményeket, történéseket és csodákat. Inkább arra a folyamatra érdemes helyezni a fókuszt, amin végig mennek a páciensek, ami hatással lesz az életükre és mindennapjaikra.

A Jazzy rádióban a Jazzy randevú című műsor Bálint Edinával készült beszélgetés szerkesztett, rövidített változata.