A világ minden részén van olyan időszak, mikor böjtöt tartanak az emberek. Nálunk ezt többnyire Húsvét előtt teszik. De vajon ki miért és meddig böjtöl? És mit tesz a böjt az egészségünkkel? Erre kerestük a választ.
Bár a böjt a vallások előírásaiban szerepel a hívők felé, manapság sokan testsúlycsökkentésre, méregtelenítésre használják különböző fokozatú változatait. Van olyan böjt, amely során koplalni és még a víztől is tartózkodni kell, de böjtnek nevezzük azt is, ha csak bizonyos ételfajtákat mellőzünk egy időben. A szakértők szerint addig, míg nem visszük túlzásba, jót is teszünk magunknak, főleg akkor, ha a lelkünket is megtisztítjuk közben.
Ahány vallás, annyi böjt
A böjt nem más, mint lemondani arról, amit szeretünk, az adott vallás előírásaitól függően legyen az étel, ital, vagy éppen olyan fizikai tevékenység, mely élvezetet nyújt. Időtartama szintén megszabott, lehet rövidebb vagy hosszabb. Többnyire vallási ünnep előtt tartandó a böjt azért, hogy a hívő ne csak a testét tisztítsa meg, hanem lelkileg is felkészüljön rá.
Már az ókori Görögországban és Rómában is gyakorolták a rövidebb időn át a böjtölést, amitől szellemi megtisztulást vártak az emberek, Egyiptomban gyógyító hatást tulajdonítottak neki, de Japánban például gyakran heteken át nem vettek magukhoz az emberek egy falatot sem, hogy közelebb kerüljenek a szellemekhez. Még a mongolok is böjtöltek, de ők nem egy-egy időszakot jelöltek ki e szokás számára, hanem minden tizedik napon hagyták ki az étkezéseket. A természeti vallások sámánjai és papjai pedig azért koplaltak, hogy megfejtsék a legnagyobb titkokat, képesek legyenek varázsolni vagy épp a természetfelettivel kommunikálni.
A keresztény kultúrkörben két böjti időszak van, a Húsvét és a Karácsony előtt. A katolikusok által tartott, húsvéti 40 napos böjt alatt igazából csak két olyan nap van, amikor valóban szigorúan kell venni a böjtöt, hamvazószerdán és nagypénteken, a többi napon csak a hús elhagyása ajánlott, de manapság már nem kötelező. Hamvazószerdát követte a torkos csütörtök, amikor a régiek mindent felfaltak, ami a farsangi időszakból megmaradt, de utána már követték a böjti előírásokat. Ebben az időszakban a különböző gabonákból készült kásák, aszalt gyümölcsök, állati fehérjét nem tartalmazó levesek, kenyér- és tésztafélék, főzelékek fogyaszthatók naponta három alkalommal, tehát nem koplalásról szól a böjt. Természetesen a szeszes italok fogyasztása nem tilos, de szintén nem ajánlott ilyenkor.
A görögkeleti böjti előírások a katolikusokénál jóval szigorúbb, hiszen Karácsony és Virágvasárnap előtt 40, a Petrov-nap előtt – amit július 12-én tartanak – pedig 28 napon át nem ehetnek húst, jól lakniuk sem szabad, és hetenként 1-2 napon át szigorúan kell tartaniuk a böjtöt.
A zsidó böjt nem egyszerre tart hosszú időn át, hanem egy éven belül több gyásznapon, a bűnbánat napján és a Jom kippur idején kell lemondaniuk az ételekről. Ilyenkor tilos enniük és inniuk egyaránt.
Talán a muszlim böjti időszak, a Ramadán előírásai a legszigorúbbak, ilyenkor ugyanis a hívők napkeltétől napnyugtáig egy falat ételt és egy korty vizet sem fogyaszthatnak, csak éjszaka ehetnek és ihatnak. A böjt ideje alatt még dohányozni sem szabad, aki pedig az előírásokat megszegi, súlyos büntetést kaphat.
A hinduizmus is ismeri a böjtöt, de mivel a hívők esetében eleve a vegetarianizmus az általánosan elfogadott, így a böjt betartása nem kötelező, csak ajánlott.
A buddhista szerzetesek és apácák bizonyos napokon szigorúan böjtölnek, de eleve nem esznek az ebéd és a másnapi reggeli között.
A világvallások böjti előírásai a menstruáló nőkre, az állapotos vagy épp szoptató kismamákra és gyermekekre, illetve a nagyon idős vagy súlyosan beteg emberekre természetesen nem vonatkoznak.
A népszokásokban mindennek megvolt a maga ideje
Mindenki megtapasztalta már, hogy télvíz idején több nehéz, zsírosabb ételt és szénhidrátot fogyasztunk. Ez így volt a régi időkben is. Mivel akkortájt nem voltak friss idényzöldségek és gyümölcsök, ráadásul a hideg miatt szükség volt a többletenergiára az életben maradáshoz, a népi szokások is ehhez igazodtak. Télen tartották a disznóvágásokat, hiszen akkor a hús és a hústermékek nem romlottak meg a fagyban így sokáig biztonságos volt a fogyasztásuk. Ráadásul a karácsonyi étkezési szokások is megkövetelték a különleges ételeket. Tavasszal azonban, ahogy megjelentek az első friss zöldségek és gyümölcsök, természetesen azonnal visszakerültek a fogyasztandó ételféleségek közé, háttérbe szorítva a nehéz ételeket, hiszen a fokozott fehérje-, zsír- és szénhidrátfogyasztás komolyan megterhelik az emésztőszerveket. A kissé egyhangú táplálkozás miatt vitaminhiány is kialakulhat, amit gyorsan pótolhatnak az idénytermények. Így tulajdonképpen a böjt – mint olyan – természetes igénye is az embereknek, hogy megszabadítsák testüket a télen felszedett túlsúlytól és visszanyerjék egészségüket.
Az egészségnek is jót tesz, ha ésszel csináljuk
Manapság a böjt vallási része kissé háttérbe szorult, sokaknál a megtartása inkább egészségügyi célokat szolgál. Bár nem minősül fogyókúrának, mégis komoly és gyors súlycsökkenéssel jár, hiszen a mindennapokhoz képest jóval kevesebb kalóriát viszünk be. A dietetikusok szerint ésszerű keretek között jót tesz a szervezetünknek a böjtölés, hiszen serkenti az anyagcserét és segít a testből kivezetni a salakanyagokat is, éppen ezért a nyers étrendet vagy a háromnapos léböjtkúrát, esetleg ezek kombinációját ajánlják. A koplalás nem egészséges, pláne nem hosszabb távon, hiszen hiánybetegségek alakulhatnak ki miatta. Ha elhatározzuk, hogy böjtölünk, arra fel kell készülni, az azt megelőző napokban már kerüljük a nehéz ételeket és a tejtermékeket, együnk kevesebbet és lehetőség szerint kerüljük a húsfogyasztást is, viszont ajánlott növelni a bevitt folyadék mennyiségét, ugyanis az segít megtisztítani a szervezetet. A préselt zöldséglevek segítenek helyreállítani az elektrolit- és vitaminszintet, feltöltik az ásványi anyag raktárakat. A nyers ételek rostban gazdagok és így megtisztítják a bélrendszert, ha pedig a bővített étrendet választjuk, a nyers falatok mellett jól megférnek a párolt főzelékek és bizonyos gabonafélék – például a köles vagy a zab – fogyasztása is, így akár öt napig is böjtölhetünk egészséges módon.
Fontos azonban megérteni, hogy a böjt nem fogyókúra, hiszen ez utóbbi az életmódváltást is magával hozza. Ugyanígy nem is méregtelenítés. Tény és való, hogy egy háromnapos böjt is komolyan tehermentesíti a szervezetet, megszépíti a bőrt, javítja az immunrendszer működését, segít normalizálni a vérnyomást és a vércukorszintet is. Beindítja a fogyási folyamatot, amelyet a továbbiakban egészséges táplálkozással és sporttal végigvihetünk, de javítja a szív- és keringési betegségekben szenvedők állapotát, sőt, a székrekedésen is segít.
Ahogy a vallások által előírt böjtök, úgy az egészségügyi okokból tartott böjtök sem ajánlottak idős, beteg embereknek, várandós vagy szoptatós kismamáknak, kisgyermekeknek és azoknak, akik folyamatosan gyógyszereket – például antidepresszánst – szednek. Az ő számukra a kalóriamegvonás nagyobb bajt okozhat, mint amekkora haszna lenne.
Ha érdekesnek találta cikkünket, kérjük ossza meg, hogy ismerősei is el tudják érni!
