Tartalom
Árulja el Doktornő, hogy milyen krónikus fájdalmakkal keresik meg Önt a leggyakrabban? Mi az, ami az urológia területén egy viszonylag gyakori betegségnek tekinthető és állandó panaszt okoz?
- Gyakran találkozom betegekkel, akik hólyagtáji fájdalomra panaszkodnak, nők és férfiak egyaránt. Nyilván a praxisom során, a Belvárosi Orvosi Centrumban, ahol jelenleg dolgozom Budapesten, főleg nők fordulnak hozzám ezzel a problémával.
Mi ennek az oka, hogy leginkább nők keresik meg? Férfiakat nem érint ez a probléma?
- A férfiakat is érinti, de valahogy úgy alakult, hogy egymásnak ajánlanak a páciensek, így főleg nőkkel találkozom.
Konkrétan milyen tünetekkel jár ez a betegség?
- Egy tünetegyüttesről beszélünk, amelyiknek a vezető tünete az a fájdalom, ami az alhasra, illetve gáttájékra lokalizálódhat. Ezt rendszerint kíséri sürgető vizelési inger, fájdalom a vizelésnél vagy gyakori vizelés. Amit tudni kell róla, hogy kizáró tényező, ha a betegnek bizonyított vizeletfertőzése, jobban mondva húgyúti infekciója is van, de legalább 3 hónapja fennálló fájdalomról beszélünk.
Ha jól értem, akkor ennél a betegségnél több szervre is kisugárzik a fájdalom, így az ember nehezen tudja eldönteni, hogy vajon mi az, ami fáj. Ha az alhas fáj, akkor nem biztos, hogy a hólyaggal kapcsoljuk össze.
- Ez valóban így van. Egy alhasi fájdalomnak rengeteg oka lehet, ezért nagyon fontos a betegeknek az alapos kivizsgálása és kikérdezése.
Az előbb említett 3 hónapot, tehát, hogyha valakinek egyszer, kétszer vagy akár egy-két héten keresztül van ilyen jellegű fájdalma, akkor azért még nem kell azonnal orvoshoz fordulni?
- Azért egy fájdalommal mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Beszélhetünk akár egy krónikus hólyagfájdalom szindrómáról, aminek van egy kivizsgálási útja, tehát több vizsgálatot el kell végezni többféle betegség kizárásának érdekében. Itt lép érvénybe a 3 hónap, amikortól krónikusnak mondhatjuk a betegséget.
A krónikus hólyagfájdalom szindróma többségében nőket érint?
- Inkább úgy mondanám, hogy több nővel találkozom. A statisztikák világszinten azért mutatják, hogy férfiak is érintettek ebben, habár egyes vizsgálatok viszont azt mutatják, hogy nemzőképes nők 14, 36%-a érintett lehet. Ez becslések szerint fél, illetve másfél millió nőt érinthet.
Milyen életkorban érinti ez a nőket?
- A nemzőképes nők körében jellemző.
Férfiaknál és nőknél a tünetek azonosak?
- Azonosak lehetnek. Ami nagyon fontos, hogy az alhasban, hasban, húgycsőben vagy gáttájékon lévő fájdalom lehet az eleme. Ezekhez társulhat vizelési panasz, sürgető vizelési inger és gyakori vizelés. Ha esetleg láz is előfordul, az már más jellegű tünet, valamilyen fertőzést jelent.
Amikor valakinek hasonló jellegű panasza van, hogyan indul egy ilyen vizsgálat? Elsőkörben ha háziorvoshoz fordul, ott mi történik?
- Elsőkörben főleg, ha egy nőnek vizelési panasza van, ami fájdalommal és gyakori vizelési ingerrel jelentkezik, akkor egy hólyaghurutra fog gondolni a háziorvos, majd a protokoll szerint egy adag antibiotikummal a probléma megoldható kellene legyen.
Vizelési panasz alatt mit értünk?
- Gyakori vizelés, fájdalom a vizelésnél, szúró vagy csípő érzés. Ez a tünetegyüttes általában egy akut hólyaghurutot jelent.
A gyakori vizelést hogyan lehet definiálni? Mi számít annak?
- Aki fél óránként megy mosdóba, vagy akár ötpercenként.
Itt jellemző lehet az éjszakai gyakori vizelés? Hogy néz ki a betegút?
- Jellemző az is, igen. A betegút során a páciens először a háziorvosához kerül, ha az alkalmazott kezelésre pedig nincsen javulás, akkor urológushoz és nőgyógyászhoz küldik. Ezt követően további kezelést kap, attól függ, hogy mik a vezető tünetei. Az urológusnál egy differenciál diagnosztika kellene, hogy történjen, mindenképpen vizeletvizsgálat, vizelettenyésztés és hasi ultrahang szükséges. Ezeknél a betegeknél egy vizelési napló is fontos a vizelés gyakorisága, valamint a vizelet mennyiség és folyadékhasználat szempontjából. Ha bármilyen kételyünk merül fel akkor proktológiai, ezenfelül pedig egy neurológiai kivizsgálásra lenne szükség.
Ez a diagnózis tehát több szakterületet is érinthet?
- Több szakterületet, és mindenképpen úgy mondanám, hogy olyan, mint egy mozaik vagy egy puzzle, ami több emberes feladat. Nem lehet ezt csak az urológusra vagy nőgyógyászra bízni. Egy csapat keretén belül kell foglalkozni ezekkel a betegekkel.
Amikor a neurológiai szakrendelést említette, akkor a pszichés okra gondolt?
- Nem, hanem az idegi eredetű betegségekre, mint a gerincvelő különböző betegségeire, vagy perifériás neuropátiákra, amik okozhatnak hasonló fájdalmat.
Egyébként pszichés ok is lehet a háttérben?
- Inkább úgy mondanám, hogy ez egy ördögi kör. Egy beteg, aki hónapokig, vagy akár évekig fájdalommal él, az sajnos pszichésen is kimerült. Nagyon sokszor előfordulnak elég nehéz kimenetelű betegségek, amikor sajnos a szuicid hajlam is elég magas ezeknél a pácienseknél, ami a krónikus fájdalommal való együttélésből fakad.
Mi az a pont, amitől valóban diagnosztizálhatóvá válnak a korábban említett betegségek?
- Ha már körbejártuk a társterületeket, valamint kizártuk a betegnek a nőgyógyászati, sebészeti, neurológiai és proktológiai betegségeit, tehát mindenekelőtt nincsen húgyútinfekciója, ami egy nagyon fontos elem, akkor elengedhetetlen egy hólyagtükrözés. A tükrözés során a húgyhólyagban nagyon specifikus elváltozásokat találhatunk, aminek több fokozata van. A súlyosságtól függően egy kizárásos diagnózis után tudunk eljutni a hólyagfájdalom szindróma diagnózishoz.
Mi az, ami még a betegség kialakulásában szerepet játszik?
- Nagyon sok elmélet van erről, avagy nincs. A fájdalmas hólyag szindróma az egész medicinában egy eléggé ellentmondásos diagnózis. Eddig, amit tudunk az az, hogy a hólyagnyálkahártya fedő védőrétegéről, az úgynevezett gag rétegnek az elégtelenségéről van szó. Ezt az elégtelenséget okozhatja erre való hajlam, vagy pedig előző gyulladások és fertőzések válthatják ki. Amit biztosan tudunk, hogy ennek a rétegnek a hibája végett a vizeletben található oldott anyagok irritálják a nyálkahártya mély rétegeit.
Ez akár vizeletvizsgálattal kideríthető vagy kimutatható?
- Nem. Jellemzően negatív, ha a vizeletben normálisan jelenlévő anyagok irritálnak, mert nincs meg a hólyagon a védőréteg.
Mennyi időbe telik átlagosan, mire valaki eljut a diagnózisig? Mi a tapasztalata arról, hogy hány évet vagy akár évtizedet él ezzel a krónikus fájdalommal, hiába járva különböző szakrendeléseket?
- Ez egy nagyon jó kérdés. Valakinek hónapok kellenek, van, akinek akár évek is amíg eljut a diagnózishoz, és ahhoz, hogy olyan kezelést kapjon, ami esetleg segít rajta. Ami biztos, hogy nagy nehéz betegségről van szó, tehát hosszú folyamat. Elfogadni is nehéz a betegeknek, hogy ez egy valószínűleg életfogytiglan tartó betegség, amiből százszázalékos gyógyulást, ha nem is érhetünk el, de célunk, hogy hosszú tünetmentes periódusok és élhető mindennapok legyenek a beteg életében.
Amikor diagnosztizálásra kerül ez a betegség, akkor sincs olyan gyógymód, amitől ez megszüntethető?
- Jelenleg világszerte szintén ellentmondásos a kezelés. Vannak különböző terápiák, gyógyszeres terápia is, azaz hólyagba adható gyógyhatású készítmények, amik helyreállítják ennek a vadrétegnek az integritását. A jelenleg forgalomban lévő, illetve érvényben lévő guideline-nak egyike sem ad egy százszázalékos ajánlást egy terápiára. A lényeg, hogy minden betegnek egyénre szabottan, a beteggel egyetértve hozzuk meg a terápiás döntést. Itt nagyon fontos a páciensek együttműködése a folyamat során. Ami még fontos, hogy ha bárhol elakadunk, ha nincs javulás, sőt, visszaesés van, akkor ezeket a visszaeséseket mindenképpen kezeljük.
Életmódban történő változások okozhatnak javulást a betegség során?
- Mindenképpen fontos a stresszmentes élet, amit mondani könnyű, viszont egyértelműen a stressz sokat ront az állapoton, amit jeleznek is a betegek. Szükséges még a kiegyensúlyozott folyadékbevitel, hogy a vizelet koncentrációja, tehát az oldott anyagok koncentrációja minél kisebb legyen. Ez érvényes télen is, valamint a nyári időszakban is. Amit még látok a betegeken, hogy a hideg időszak sokaknak panaszt okoz, bizonyos ételek és italok fogyasztásának hatására pedig a vizeletben olyan oldott anyagok keletkeznek, amik irritáló hatással lehetnek a hólyagra. Természetesen ez is egyénre szabott, tehát valakinek például a paradicsom okoz ilyen hatást, másnak pedig az alkohol vagy akár a koffein.
Ez a hisztaminnal összefüggésben lehet?
- Lehet összefüggésben, de erre még nincsen bizonyíték.
Milyen lehetőségek vannak a terápiára?
- Létezik gyógyszeres kezelés. Ami klasszikusan elfogadott, ez a penthuzen-szulfát kezelés, aminek Magyarországon is van elérhető készítménye. Egyedi méltányossággal beszerezhető, megfelelő esetben. A nagyon súlyos eseteknél műtéti eljárással, a hólyagban lévő kis fekélyeknek a leégetése javasolt, ami egy jól bevált módszer, többen is alkalmazzuk. Egyelőre még nagyon sok kutatás zajlik világszerte a hólyagban alkalmazott hialuronsavas kozaminoglikános kezelés kapcsán, ami hatékony lehet és hozhat javulást a páciensek állapotában. Ezen kívül a fellángolásokban, valamint az akut fázisokban gyulladáscsökkentő alkalmazás zajlik rövid távon. Sokakon segít még az antihisztamin adása és a klasszikusan bevált alhas melegítése.
Ez a hialuronsavas kezelés mennyi időközönként történik?
- Vannak esetek, akiknek elég egy klasszikus hathetes kezelés, ez heti egy alkalmat jelent. Vannak azonban, akiknél a panaszok és fellángolások elkerülése végett havonta, majd gyérítve kéthavonta és háromhavonta szükséges ismételni a kezelést. Ezt mindig a tünetek alapján ítéljük meg.
Ez egy szinten tartást tesz lehetővé?
- Igen. Vannak még szájon át alkalmazható táplálékkiegészítők, szintén hialuronsav, valamint kollagén kondroitin-szulfát készítmények, amikhez lehet nyúlni. Nyilván ezeknek a szerepe vitatott a szakmai berkekben. Én úgy gondolom, hogyha a betegnek valami a javát szolgálja, jobban mondva javulást érünk el és nincsen sok mellékhatás, akkor megéri alkalmazni őket.
A kollagén milyen szerepet játszhat a betegség tüneteinek az enyhítésében?
- A nyálkahártya állapotát javítja, ez pedig más egyéb szervünkre is igaz lehet.
Kiket érint jobban, tehát melyik korcsoportot? Fiatalokat, akár tízen-huszonéveseket is?
- Sajnos igen, fiatalokat is érint. Én úgy látom, hogy azért a menopauza körül a panaszok felerősödnek, hiszen ilyenkor a szervezetünkből elfogy az ösztrogén, csökken a kollagén, ami nincs jó hatással a hólyagnyálkahártyára sem.
Zajlanak különböző kutatások a világban arra vonatkozóan, hogy talán egyszer majd kezelhetővé válik ez a betegség?
- Biztos vagyok benne. A jövő kutatóira vár a fontos diagnózis és a megoldás.
A pszichés okkal kapcsolatban Ön azt mondta, hogy nem első körben játszhat szerepet ebben, hanem ez egy ördögi kör, ami a krónikus fájdalomból fakad. Hogyan tud a környezet, akár a család segíteni egy krónikus hólyagfájdalom szindrómával élő betegnek?
- Elsősorban el kell fogadni, hogy ez a fájdalom létezik és valós, nem csak egy beképzelt dolog. Nagyon sok beteg fordult már hozzám ezzel a problémával, illetve azt hallották, hogy semmi bajuk és csak pszichésen érzik a fájdalmat. Nyilván vannak neurológiai kórképek, ahol ez játszik közre. Azt tudjuk, hogy egy hosszú ideig fennálló fájdalom olyan lenyomatokat hagy az agyunkban, hogy ha utána meg is szűnik, az után is érezzük. Ez már bizonyított tény, úgyhogy nem egyszerű ennek a kezelése sem.
Van-e olyan betegség még, ami erre hasonlít és könnyű ezzel összetéveszteni?
- Természetesen. Említeném itt a visszatérő hólyaghurutot. Nagyon sokan abban a téves elképzelésben élnek, hogyha már egy régóta fennálló hólyag körüli fájdalmuk van vizelési panaszokkal, akkor nekik krónikus hólyagfájdalom szindrómájuk van. Szerencsére egyre többen vannak, akiknek a háttérben kimutatható húgyúti fertőzés van, és tulajdonképpen egy visszatérő hólyaghuruttól szenvednek.
Mi a különbség a diagnosztizálásban?
- A különbség az, hogy a vizelet nem mutatja ki valakinél, hogy krónikus hólyagfájdalom szindrómája van, azaz olyankor nincsen pozitív vizelettenyésztés, míg a visszatérő hólyaghurutnál ez gyakran van. Visszatérő hólyaghurutról akkor beszélhetünk, ha egy nőnek az elmúlt egy évben több mint háromszor volt húgyúti fertőzése, vagy az elmúlt fél évben kétszer.
Ez mitől alakul ki?
- Lehet, hogy egy régóta fennálló krónikus gyulladás van akár egy rejtett, legtöbbször szexuális úton terjedő kórokozóval, ami nem került kimutatásra és ez fertőződik felül állandóan egy úgymond közönséges bélbaktériummal. Lehet hólyagnyálkahártya elégtelenség is, ami szintén egy gag elégtelenség, ami állandóan hozzásegíti a baktériumokat, hogy megtapadjanak a hólyagnyálkahártyán.
Az okot szükséges tudni a terápiához?
- Mindenképpen ki kell vizsgálni a beteget. Kell keresni a háttérben kiváltó tényezőket, esetleges fenntartó tényezőket. Például egy húgyúti kő bárhol akadálya a vizelet elvezetésben, ezeket pedig mindig keresnünk kell.
Ez milyen erőteljes fájdalommal jár?
- Különböző mértékűekkel. Van, akinek egy baktérium jelenléte egyáltalán nem jelent panaszt, másnak viszont tényleg megsemmisítően erős fájdalmakkal jár. Mindenképpen ebben az esetben a kimutatott baktérium ellenes szereket kell alkalmazni más támogató gyógyszerekkel együtt.
Véget érhet ez a betegség?
- Reméljük, hogy igen. Itt a kiváltó okoknak a megszűntetését célozzuk meg, valamint az újabb felülfertőződéseknek a kialakulását.
Életmódnak itt van szerepe?
- Természetesen itt is szerepe van az életmódnak. A megfelelő folyadékbevitel, ami nagyon fontos, valamint a mosdóhasználat.
Mesélnél kérlek a mosdóhasználatról? Mit értünk ezalatt?
- Azt látom, hogy nyaralások és utazások kapcsán nagyon fontos ez. Ezek sokszor kiváltó okai a hólyaghurutnak, tehát azoknak a betegeknek, akik hajlamosak arra, hogy ez a probléma kialakuljon, mindig azt szoktam javasolni, hogy sokkal elővigyázatosabbak legyenek akár benzinkutaknál, vagy más egyéb közhasználatban lévő mosdók használatánál.
Hogyan lehetünk elővigyázatosak?
- Vannak napjainkban különböző segédeszközök, mint például a tölcsérek. Ezek segítenek az elvezetésben, hogy direkt ne érjünk a wc kagylóhoz, sem fizikailag, sem a fehérnemű. Alapos kézmosás szükséges mosdóhasználat előtt és után.
Tehát mégsem városi legenda, hogy mosdóhasználattól is elkapható akár egy ilyen betegség is?
- Nincsen erről kimutatott tudományos adatom, viszont ezek a tapasztalataim vannak. Akár egy uszoda használatánál is előfordulhat ez a betegség azoknál, akik hajlamosak rá.
Valamit tehetünk azért, hogy ez ne alakuljon ki?
- Mindenképpen fontos a visszatérő hólyaghurutban szenvedő pácienseknél, hogy vakon antibiotikum kezelést ne kezdjünk. Fontos, hogy előbb a tenyésztések történjenek meg célzottan, és annak megfelelően történjen a gyógykezelés. Alkalmazhatunk ezeknél a betegeknél hosszú távon kis adagú antibiotikumot, itt nagyon sokszor főleg nőkről beszélünk. Sokaknál együttlétet követően vannak panaszok, itt is történhet egy fenntartó kezelés, illetve együttléthez kötött kezelés.
Támogathatjuk a hólyagnyálkahártyát hialuronos és kunraitil-szulfát kollagénes készítményekkel, amik hozhatnak jelentős javulást. Megfelelő antibioterápia mellett viszont nagyon fontos a folyadékbevitel. Időben kell elmenni mosdóba, nem szabad tartogatni a vizeletet.
A folyadékbevitelnek miért van ekkora jelentősége?
- Meleg időszakokban klímahasználat mellett elég könnyű kiszáradni. Azt szoktuk mondani, hogy úgy kell folyadékot fogyasztani, hogy legalább 2 liter vizelet legyen egy nap. Minél hígabb a vizelet, annál kisebb benne a baktérium szám.
Ez azt jelenti, hogy a vizelet színét is érdemes megnézni?
- A vizelet színe nagyon sok tényezőtől függ, például, hogy mit fogyasztunk, milyen vitaminokat és gyógyszereket szedünk, illetve milyen étrendünk van. Törekedjünk arra, hogy fogyasszunk megfelelő mennyiségű folyadékot és legyen vizeletünk bőségesen.
Van annak értelme, ha az ember időről időre rendszeresen elmegy vizeletvizsgálatra?
- Panasz nélkül nem gondolom, hogy lenne értelme. Nyilván időnként, főleg bizonyos kor felett minden vizsgálatot, jobban mondva állapotfelmérő vizsgálatot érdemes megcsinálni, például laboratóriumokban egy nagy labort, más néven nagy rutint elvégezni, ami tartalmazza a vizeletvizsgálatot is néhány alapvető vérparaméter mellett.
Ha nincs kezelve a visszatérő hólyaghurut, milyen problémákat okozhat még?
- Ha a páciens panaszos, az új protokollok szerint akkor kell kezelni, ha van jelen egy fajta baktérium a vizeletében. Ha nincsen panasz, nem kezelendő ugyanis, ha kezeléssel akár egy olyan flórát is kiírtunk, ami mellett a beteg jól van, akkor jöhet helyette egy másik olyan, ami akár panaszt is okoz.
A visszatérő hólyaghuruttal együtt élő emberek hogyan élnek? Milyen az életminőségük?
- Nagy mértékben romlik az életminőségük, hiszen nem könnyű együtt élni a fájdalommal, ugyanakkor nem lehet tudni, hogy ez mikor tör rá az emberre. Munkahelyről kiesést jelent, a mindennapi tevékenységet pedig előbb-utóbb, pont úgy, mint a krónikus hólyagfájdalom szindróma megnehezíti. Pszichés terheltséget is jelent, így fontos a betegben tudatosítani, hogy érdemel kezelni és foglalkozni a betegséggel. Azzal sincsen gond, ha lelki segítséget kér, hisz manapság már vannak támogató csoportok, ahol hasonló problémával küzdő emberek vannak és egymástól is nagyon sokat lehet tanulni. Én is sokat tanulok a betegektől is.
Urológusként feladata az, hogy felismerje az esetleges pszichés okot?
- Igen. Ha azt gyanítom, hogy pszichés ok áll a háttérben, feladatom tovább irányítani, hogy a megfelelő helyre kerüljön. Szerencsére van, aki foglalkozzon ezekkel a betegekkel is.
Létezik-e olyan kórkép, ahol nincs jelen a fájdalom, illetve fertőzés, és mégis sűrű vizelési ingerrel jár?
- Természetesen van, ez pedig a hiperaktív hólyag szindróma. Ebben a kórképben jellemzően hiányzik a fájdalom és a baktérium jelenlét is, ellenben a sürgető gyakori vizelési inger jelen van. A jó hírünk az, hogy ezeknek a betegeknek is van megoldás egy megfelelő kivizsgálást követően. Ez a kivizsgálásnak tartalmaznia kell szintén egy vizeletvizsgálatot, hasi ultrahangot és vizelési naplót is, ami a vizelési és folyadékfogyasztási szokásaik megállapítására van, illetve a megfelelő gyógyszeres kezelést is tartalmazza.
A hiperaktív hólyag hányszori vizelést jelent egy nap?
- Akár 10 fölött is lehet. Ezek a betegek meg tudják mondani, hogy a Széll Kálmán tértől a Margit szigetig hány helyen lehet mosdót használni.
Ez mitől alakul ki?
- Itt egy receptor probléma van a háttérben.
Bármikor kialakulhat? Tehát nincs senki védve ellene?
- Nem így mondanám, hogy nincs senki védve, tehát nem fog mindenkinél kialakulni. Azért azoknál, akiknek gyakori vizelési ingerük van, gondolni kell rá, hogy megfelelő kivizsgálás után a célzott terápiát megkapják. Ebben a jó hír, hogy van jó terápia.
Bármelyik életkorban, tehát akár 70-80 évesen is kialakulhat?
- Igen, lehetséges, később is kialakulhat. Ez kezelhető és szinten tartható. Ha egy tabletta bevételével panaszmentes lesz a páciens, és el tud autózni Sopronig Budapestről anélkül, hogy megállna, szerintem az már nyereség. Mindettől függetlenül megterhelő ez a panasz egy betegnek, így nagyon nagy felüdülést hoz az elkezdett terápia, hogyha sikerrel járunk.
Életmód tekintetében mit javasol? Például itt is jót tesz a folyadékfogyasztás?
- Ezek a betegek amíg eljutnak a diagnózisig azért megvonják maguktól a folyadékot, pont annak elkerülése érdekében, hogy ne kelljen gyakran mosdóba menni. Mi mindenkit arra bíztatunk, hogy ha már elkezdte a terápiát, akkor normális kiegyensúlyozott folyadékfogyasztása legyen. Ez a betegség kezelhető és sokrétű. Van azért egy edukáció, tehát a hólyagot kell egy kicsit trenírozni, amire megvannak a megfelelő módszerek, hogy hogyan. Ilyenkor megszoktatni a hólyagot, hogy a kapacitását növelni tudjuk.
Hiperaktív hólyag szülés után kialakulhat?
- Nem mondanám, hogy a szülés kiváltója ennek a betegségnek. Szülés után általában más kórképek alakulnak ki, mint például a medencefenék izmainak rongálódását és megnyúlását követően lehetnek hólyagpanaszok, de hiperaktív hólyag jellemzően nem alakul ki.
Ezek összefoglalva mind-mind nagyon misztikus betegségeknek tűnnek. Mégis, tehetünk-e valamit az egészségünkért, valamint azért, hogy a fent említett betegségek kialakulását elkerüljük?
- Természetesen tehetünk, mint már az előbb említettem a megfelelő és kiegyensúlyozott folyadékbevitellel, ugyanakkor nagyon fontos egy megfelelő mennyiségű testmozgás is, hogy ne is terheljük túl a gáttájékot de azért mozogjunk is. Kiemelném a gátizmok tornáztatását is, hiszen erről nagyon kevés szó esik a mai társadalomban. Véleményem szerint ezt már fiatal korban tanítani kellene a gátizom tornát. Ezzel később nagyon sok probléma megelőzhető és elkerülhető. Fontos még egy kiegyensúlyozott étrend, hogy elkerülhessük az elhízást, ami nagyon sok betegség hátterében állhat, hiszen minden, ami hasüregi nyomásfokozódással jár, az a hólyagot is nyilván szorongatja.
Amikor a testmozgást említetted, akkor mire gondoltál pontosan? Biztos nem mindegy, hogy milyen sportot választunk?
- Nyilván, végletek mindenhol vannak. Az már bizonyított, hogy a versenyszerűen biciklizőknél vagy a kerékpározóknál gyakoribbak a hólyag és húgycső panaszok a ránehezedő nyomás miatt, mind férfiaknál és nőknél is.
A futás mennyire javasolt?
- Megfelelő edzéssel nincsen ellenjavallat a futással kapcsolatosan. Például az úszás az, ami egy kifejezetten jó sport ilyen tekintetben. Itt arra kell figyelni ezeknél a betegeknél, hogy a vizes közeg nem mindig jó. Nem mindegy a víz hőmérséklete, valamint a nedves alsónemű válthat ki fellángolásokat. Ezt látom a gyakorlatban.
A hólyaggal kapcsolatos tüneteknél érdemes-e odafigyelni az étrendre?
- Azt már megfigyelték, hogy bizonyos ételek amint fentebb említettem, mint a paradicsom, alkohol vagy citromfélék irritáló hatással lehetnek a hólyagra, viszont ezt sem lehet 100%-ban kijelenteni, hogy mindenkinél gondot okozhatnak. Ezt mindenkinek egyénileg kell kitapasztalnia.
Mit javasolsz azoknak az embereknek, akik az említett betegségek tüneteivel élnek együtt? Mikor forduljanak orvoshoz? Meddig várjanak?
- Ha egy panasz több ideig áll fenn, egy, két vagy akár három hónapig is, mindenképpen forduljanak szakemberhez.
A Jazzy rádióban a Jazzy randevú című műsor Bálint Edinával készült beszélgetés szerkesztett, rövidített változata.
