Skizofrénia

A skizofrénia egy nagy kihívást jelentő betegség, ami sokszor megnehezíti a különbségtételt valóság és kitaláció között, a tisztán gondolkodást, az érzelmek kezelését, a társas kapcsolatokat, és a normális működést a mindennapokban. Azt gyanítani, hogy Ön, vagy egy szerette skizofréniában szenved, stresszes és érzelmekkel teli dolog. De ez nem azt jelenti, hogy nincs remény! A skizofréniát sikeresen lehet szabályozni. Az első lépés, hogy felismerje a jeleket, tüneteket. A második lépés, hogy késedelem nélkül segítséget kérjen. Megfelelő önsegédlet, kezelés, és támogatás mellett a betegség kezelhető, és teljes élet élhető.
 

Mi a skizofrénia és a paranoiás skizofrénia?

A skizofrénia az agy olyan betegsége, ami hatással van az ember viselkedésére, gondolkodására, és világnézetére. A leggyakoribb formája a paranoiás skizofrénia. A paranoiás skizofréniában szenvedő emberek másképp észlelik a valóságot. Láthatnak vagy hallhatnak olyan dolgokat, amik nem léteznek, furcsa, zavaros módon beszélhetnek, úgy gondolhatják, hogy mások ártani akarnak nekik, vagy úgy érezhetik, hogy folyamatosan figyelik őket. Ez problémát okozhat a kapcsolatokban, hátráltathatja olyan mindennapi tevékenységek elvégzését, mint a fürdés, az evés, a napi teendők ellátása, és alkohol- és drogfüggőség kialakulásához vezethet az öngyógyítással való próbálkozás is. Sok skizofréniás ember elzárkózik a külvilágtól, zavartan és félelemmel telve cselekednek, és az öngyilkosság kockázata is megnövekedik, különösképp a pszichotikus epizódok idején, depresszió időszakában, és a kezelés első fél évében.


A skizofrénia egy krónikus betegség, de sok vele kapcsolatos félelem nem alapul valóságon. Az idő múlásával a legtöbb skizofréniás ember állapota javul, nem pedig romlik. A kezelési lehetőségek egyre jobbak, és sok dolgot tehet maga a páciens is, hogy kezelje a betegségét. A skizofrénia gyakran epizodikus, így a visszaesés idején a legjobb alkalmazni az önsegítő stratégiákat, hogy a jövőbeli epizódok gyakoriságát és hosszát csökkentse. A megfelelő segítség, gyógyszerek és terápia mellett,  sok skizofréniás ember képes a tünetek kezelésére, az önálló működésre, és teljes, gyümölcsöző élet megélésére.
 

Gyakori tévhitek a skizofréniáról

Tévhit: A skizofrénia "tudathasadásos személyiséget", több személyiséget jelent.
 
Tény: A tudathasadásos személyiségzavar egy másik, és sokkal ritkább betegség, mint a skizofrénia. A skizofréniás embereknek nincs tudathasadásos személyiségük. Egyszerűen a valóságtól vannak elszakadva.
 
Tévhit: A skizofrénia egy ritka betegség.
 
Tény: A skizofrénia nem ritka. Az élet során a skizofrénia kialakulásának széles körben elfogadott esélye 1 a 100-hoz.
 
Tévhit: A skizofréniás emberek veszélyesek.

Tény: Ugyan a skizofréniás hallucinációk vezethetnek agresszív viselkedéshez, a legtöbb skizofréniás ember nem agresszív, és nem jelent veszélyt másokra.
Tévhit: A skizofréniás embereken nem lehet segíteni.
 
Tény: Ugyan hosszú távú kezelés szükséges, a skizofrénia kilátásai egyáltalán nem reménytelenek. Megfelelő kezelés mellett sok skizofréniás ember képes teljes, eredményes életet élni.
 

A skizofrénia korai jelei

Néhány embernél a skizofrénia hirtelen, mindenféle előjelzés nélkül jelentkezik. De a legtöbb esetben lassan kezdődik, nehezen észrevehető, apró jelekkel, és fokozatosan romló működéssel, jóval az első súlyos epizód előtt. Gyakran a barátok, családtagok már a korai szakaszban tudják, hogy valami nincs rendben, de még nem tudják, pontosan mi.
 
A skizofrénia ezen korai szakaszában a többiek szemében furcsának, motiválatlannak, érzelem nélkülinek, és zárkózottnak tűnhet az illető. Elszigetelheti magát, kevesebbet ad a külsőségekre, különös dolgokat mondhat, és általánosságban érdektelen lehet az élettel kapcsolatban. Felhagyhat hobbikkal és tevékenységekkel, a munkahelyi, iskolai teljesítmény csökkenhet.
 
A leggyakoribb korai jelek között van:
1. Depresszió, társadalmi elszigetelődés
2. Ellenségesség vagy gyanakvás, extrém reakció a kritikákra
3. A személyes higiénia elhagyása
4. Üres, kifejezéstelen tekintet
5. Sírásra és öröm érzésére való képtelenség, vagy nem odaillő sírás, nevetés
6. Túlalvás vagy álmatlanság; feledékeny, képtelen a koncentrációra
7. Furcsa vagy irracionális kijelentések; furcsa szóhasználat, beszédstílus
 
Ezek a figyelmeztető jelek sok más ok miatt is jelen lehetnek - nem kizárólag a skizofrénia jelei -  de okot adhatnak aggodalomra. Ha az átlagostól eltérő viselkedés problémát okoz az Ön vagy egy szerette életében, kérjen orvosi segítséget. Ha a skizofrénia, vagy egyéb mentális betegség az oka, a hamar elkezdett kezelés segíthet.
 

Tünetek

A skizofrénia tünetei öt csoportba oszthatóak: kényszerképzet, hallucináció, rendezetlen beszéd, viselkedési zavar, és az úgynevezett "negatív" tünetek. Mindazonáltal, a skizofrénia tünetei különböző embereknél teljesen eltérőek lehetnek, mibenlétben és súlyosságban egyaránt. Nem minden skizofréniás emberben van jelen minden tünet, és a tünetek idővel változhatnak is.
 
Kényszerképzet
A kényszerképzet egy szilárd meggyőződés az emberben, amely ellenáll még az egyértelmű és tiszta ellentmondásoknak is. A kényszerképzet nagyon gyakori skizofrénia esetén, a betegségben szenvedők több, mint 90%-a tapasztalja. Ezek a kényszerképzetek gyakran szólnak logikátlan vagy bizarr ötletekről, fantazmagóriákról, mint például:

Üldözés
A hit abban, hogy valakik, általában meghatározatlan "ők", el akarják kapni. Ezek az üldözési kényszerképzetek gyakorta tartalmaznak bizarr elképzeléseket, terveket (pl."Marslakók a csapvízbe kevert radioaktív részecskék útján akarnak engem megmérgezni.").
 
Referencia 
Egy közömbös környezeti esemény különleges és személyes értelmezésbe kerül. Például, azt hiszi, hogy egy óriásplakát vagy egy TV-ben szereplő ember kifejezetten neki küld üzenetet.
 
Kiválóság
Hit abban, hogy ő híres és fontos személy, mint Jézus Krisztus vagy Napóleon. Ez akár abban is megnyilvánulhat, hogy különleges képességeket tulajdonít magának, mint például a repülés tudományát.
 
Irányítás
Hit abban, hogy a gondolatait vagy cselekedeteit külső, földön kívüli erők manipulálják. Gyakori irányítási kényszerképzet a gondolat közvetítés ("A privát gondolataimat átadják másoknak."), a gondolat elhelyezés ("Valaki gondolatokat ültet a fejemben."), és a gondolat elvonás ("A CIA elrabolja a gondolataimat.")
 
Hallucinációk
A hallucinációk hangok vagy egyéb érzékelési formák valódiként való tapasztalása, miközben az csak az elmében van jelen. Ugyan a hallucinációk érinthetik mind az öt érzéket, a hallás útján történő hallucinációk (beszéd vagy egyéb hangok hallása) a leggyakoribbak a skizofrénia esetén. Ez gyakran úgy történik, hogy a saját belső hangját az illető összetéveszti egy külső forrásból jövő hanggal.
 
A skizofréniás hallucinációk általában az őket észlelő személy számára hordoznak jelentéstartalmat. Gyakran a hangok olyan emberekhez tartoznak, akiket ismer, és általában kritikusak, vulgárisak, és bántóak. Szintén eléggé gyakoriak a vizuális hallucinációk, és bárminemű hallucináció általában rosszabb, ha az illető egyedül van.
 
Rendezetlen beszéd
A skizofrénia megnehezítheti a koncentrációt és egy gondolatmenet követését, amely kifelé a beszédstílusban nyilvánul meg. A kérdésekre nem kapcsolódó választ ad, a mondatokat egy bizonyos témával kezdi, majd teljesen máshol fejezi be, összefüggéstelenül beszél, vagy logikátlan dolgokat mond.
 
A rendezetlen beszéd gyakori jelei a következők:
 
Laza kapcsolódás: Gyors váltás a témák között, a gondolatok között bármiféle kapcsolat nélkül.
 
Neologizmus: Kitalált szavak vagy szókapcsolatok, melyeknek csak számára van jelentése.
 
Kitartás: Szavak vagy kijelentések ismétlése; újra és újra elmondja ugyanazt.
 
"Csengetés": Rímelő szavak értelmetlen használata.
 
 
Viselkedési zavar
A skizofrénia megzavarja a célirányos tevékenységeket, megnehezítve az önellátást, a munkát és a társas kapcsolatokat. A viselkedési zavarok a következőképpen jelennek meg:

- általában véve a mindennapi működés hanyatlása
- kiszámíthatatlan és nem helyénvaló érzelmi reakciók
- bizarr és céltalan viselkedési formák
- gátlástalanság és az impulzusok irányítására való képtelenség
 
Negatív tünetek (a normális viselkedési formák hiánya)
 
A skizofrénia úgynevezett negatív tünetei azon normális viselkedési formák hiányára utalnak, melyek az egészséges emberekben megvannak, mint például:
 
Érzelmi kifejezések hiánya - kifejezéstelen arc, lapos hang, szemkontaktus hiánya, üres vagy korlátozott arckifejezés
 
Az érdeklődés és a lelkesedés hiánya - Motivációs problémák, az öngondozás hiánya
 
Látszólagos érdektelenség a világ dolgaival kapcsolatban - látható elkülönülés a környezettől, társadalmi elzárkózás
 
Beszédnehézségek és problémák - Képtelen beszélgetést fenntartani, rövid és néha összefüggéstelen válaszok, monoton beszéd
 

A skizofrénia kezelése

Ugyan a skizofréniával való diagnosztizálás felkavaró lehet, a probléma figyelmen kívül hagyása nem oldja meg a dolgot. A kezelés mihamarabbi elkezdése egy tapasztalt mentális szakember segítségével kiemelkedően fontos a felépüléshez. Ugyanakkor az is fontos, hogy ne higgye el a skizofréniához kapcsolt stigmát, és a tévhitet, hogy nem javulhat. A skizofrénia diagnózisa nem egyenlő az életre szóló tüneti romlással és véget nem érő kórházlátogatásokkal. Megfelelő kezeléssel és önsegítéssel sok skizofréniás ember képes visszanyerni a normális működését, és akár tünetmentessé is válhat.
 
A kezelés alapjai
 
A leghatékonyabb kezelési stratégia a skizofrénia esetén a gyógyszeres kezelés, a pszichoterápia, az életmódváltás és a társadalmi környezet segítségének  elegye.
 
A skizofrénia hosszú távú kezelést igényel. A legtöbb skizofréniás ember akkor sem hagyhatja abba a kezelést, ha jobban érzi magát, hogy elkerülje az epizódok kiújulását, és tünetmentes maradjon. Idővel azonban a kezelés is változhat, az orvos csökkentheti a dózist, vagy lecserélheti a gyógyszert, ahogy a tünetek javulnak.
 
A skizofrénia gyógyszerek úgy működnek, hogy csökkentik a pszichotikus tüneteket, mint a hallucinációk, a kényszerképzet, a paranoia és a rendezetlen gondolkodás. De ez nem gyógyítja meg a skizofréniát, és sokkal kevésbé segít, mint az olyan tünetek csökkentése, mint a társadalmi visszahúzódás, a motiváció hiánya, vagy az érzelmi kifejezőképesség hiánya. A megfelelő gyógyszert és adagolást megtalálni sem egyszerű folyamat.  A gyógyszeres kezelés nem szabad, hogy az életminőség rovására menjen, türelmesnek kell lenni a folyamattal, és minden felmerülő kérdést az orvossal kell megbeszélni.
 
A pszichoterápia segíthet a kompenzációs- és életkészségek fejlesztésében, a stressz kezelésében, a kapcsolati problémák megoldásában, és a kommunikációban. A csoportos pszichoterápia összeköthet másokkal, akik hasonló cipőben járnak, és értékes betekintést nyújthat abba, hogy mások miként néznek szembe a kihívásokkal.
 
Önsegítés
A gyógyszer és a terápia teljes hatása időbe telhet, de vannak dolgok, amiket a páciens maga is tehet annak érdekében, hogy kezelje a tüneteket, javítson a közérzetén, és növelje önbecsülését. Minél többet tesz valaki saját megsegítése érdekében, annál kevésbé érzi magát reménytelennek és tehetetlennek, és annál valószínűbb, hogy az orvos csökkenteni tudja a gyógyszer adagolását.
 

Okok

A skizofrénia okait nem teljesen ismerjük, úgy tűnik, genetikai és környezeti tényezők komplex együtthatásáról beszélhetünk.
 
Genetikai okok:
Ugyan a skizofrénia a családban is öröklődhet, a betegek 60%-ának nincs skizofréniás családtagja. Továbbá, azon egyének, akik genetikailag kockázatnak vannak kitéve, nem mind lesznek skizofréniások, ami azt mutatja, hogy a biológia nem egyenlő a sorssal.
 
Környezeti tényezők:
A tanulmányok azt mutatják, hogy az örökölt gének sebezhetővé teszik az embert a skizofrénia szempontjából, a környezeti tényezők pedig ezt kihasználva idézik elő a betegséget. Egyre több kutatás mutat rá a stressz szerepére, akár terhesség alatt, akár a fejlődés későbbi szakaszában, mint fontos környezeti tényezőre.
 
Rendellenes agyi szerkezet:
A rendellenes agyi kémia mellett az agy szerkezetének különbözősége is szerepet játszhat a skizofrénia kialakulásában.
 

A skizofrénia diagnosztizálása

A skizofréniát teljes pszichiátriai kiértékelést követően diagnosztizálják, elemezve a kórtörténetet, fizikális vizsgálatokat, és a labor eredményeket, hogy a tünetek orvosi okait kizárják.
 
 
Kérje szakorvosunk, Dr. Martonosi Anasztázia segítségét!
 
Várja önt:
Dr. Martonosi Anasztázia
Dr. Martonosi Anasztázia