A vérkeringés változásai nemi aktus során az agyban vérszegénységet, a kismedencében pedig vérbőséget idéznek elő, mértékük a keringés sebességének növekedésével és az aktus idejének függvényében egyre fokozódik.
Az érrendszer ezen változásai csak enzimrendszerek aktivizálódása folyamán /NOS rendszer/ termelődő és az érfalak simaizomzatára ható molekulák /NO/ segitségével jöhetnek létre. Röviden: a NO molekula hiánya az agyban érösszehúzódást, míg többlete a kismedencében jelentős értágulatot idéz elő.
Az agyban az oxigénhiány miatt az agykéreg kontrollja a szexért felelős agyidegmagvak felett csökken és a vérkeringés sebességének fokozódásával egyre gyorsuló tempóban szűnik meg.
A kismedencében pedig a táguló erekből egyre több folyadék lép ki és gyűlik meg a hüvely körül, főleg a mellső hüvelyfalnak megfelelő – a húgycső és mellső hüvelyfal közötti térben.
A keringés ezen változásai és a véráramlás sebességének fokozódása centrálisan az idegmagvak mintegy „kisülése” révén az agyban létrejön az Orgazmus – az agyi szexuális élmény, periferiásan pedig az örömizom összehúzódása miatt megemelkedő kismedencei izomzat nyomására kipréselődik, többnyire a hugycsövön keresztül az aktus során felgyült folyadék Ejaculatum formájában.
Az orgazmus, tehát élettani folyamat, elérésére minden nőben adott a lehetőség.
Eléréséhez a három szervrendszer zavartalan, aktus alatti fokozatosan összehangolódó müködése szükséges.
Következtetés:
Hibánk, hogy eleddig az Orgazmust mint nő feletti fenoment tárgyaltuk. Meglétét kérdésessé tettük, vagy elérését tanulási folyamathoz véltük kötni. Általános orgazmusképről beszéltünk, holott minden nőnek egyéni, csak őrá jellemző orgazmusa van /ujjlenyomat!/.
Az agyi és a nemi szervekkel foglalkozó valamint az érrendszeri és haemodinamikai tapasztalatainkat külön- külön próbáltuk meg alkalmazni a sikeres orgazmus érdekében.
Legfőbb hibánk pedig az, hogy egy élettani folyamatot medikalizáltunk sikeresen az évszázadok során, de ez már társadalmi, szociális és vallási kérdéseket érint.
A BOC orvosainak célja, hogy ezen élettani folyamat helyreállításában a hozzájuk forduló nőket segítse, nem általános sémákat használva, az egyénre jellemző eltérések v. hibák helyes értelmezésével, a megfelelő vagy szükséges terápiával önbecsülésüket segítsen visszaadni.
