A kellemetlen szájszag egy olyan állapot, amitől az is szenved, aki átéli és az is, aki érzi. De ez nem csak az elégtelen szájhigiénia jele lehet, betegség is megbújhat a hátterében, de akár fogyókúra is okozhatja.
Reggel, ébredés után természetes, hogy a szánk szaga nem a legjobb, de ebben nincs semmi meglepő, hiszen éjszaka nem iszunk és a nyálképzésünk is csökken, így a szánkban lévő baktériumok jobban elszaporodnak, mint napközben. Ez egy nagy pohár víz elfogyasztásával illetve fogmosással orvosolható. Az sem különösebben minősül orvosi esetnek, ha egy átmeneti betegség, lázas állapot miatt változik meg a szájüreg szaga, hiszen a nyálkahártya akkor is kiszáradhat, ráadásul egyes gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet, de ez a gyógyulással magától elmúlik. Maga a szájszag megítélése meglehetően egyedi, így gyakran az érintett sokáig nem is érzi problémának, vagy épp ellenkezőleg, a teljesen normális szájszagot is iszonyú bűzösnek érzi, ez utóbbit nevezzük halitofóbiának, a rossz szájszagtól való rettegésnek. De lássuk, mit tehetünk akkor, ha tényleg kellemetlen a szánk szaga.
Nézesd meg a fogaid!
Ha a kellemetlen szájszag egész nap kitart, és egyre zavaróbbá válik, mindenképpen érdemes kideríteni az okát, mivel ez a jelenség a társas kapcsolatokra is negatív hatással van és akár komolyabb egészségügyi probléma tüneteként is jelentkezhet. Az első, amit ellenőriztetni kell, az a fogak állapota, hiszen a nem megfelelő szájhigiénia, a fogszuvasodás, a fogkő és az ínygyulladás mind felelős lehet, mert miattuk ételmaradványok maradnak a szájüregben, amelyek bomlása kellemetlen szaggal jár. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a szájszagos – latinul foetor oris – esetek 80-90%-át fogorvosi problémák okozzák, és a megfelelő kezelés után meg is szűnnek. A kivehető fogpótlások is ludasak lehetnek a rossz szájszag kialakulásában, hiszen alájuk könnyedén beszorulnak az ételmaradékok.
Orr, garat, mandula, lehet, hogy ott a hiba!
Az esetek 3-8%-áért felelős az orrüreg, orrgarat és a mandulák állapota.
Legkevésbé az utóbbiak okoznak problémát, mert csak az emberek 7%-ánál alakulnak ki úgynevezett mandulakövek, melyek törmelékből állnak össze és sok anaerob baktériumot tartalmaznak, melyek rossz szagot eredményeznek. Sok esetben önmagában nem okoz szájszagot ez az állapot, de azoknak, akik iszonyodnak attól, ha rossz szagú a szájuk, igazi megpróbáltatást jelent.
Az orrüreg és orrgarat miatt már kicsivel több, 5-8%-nyi szájszagos eset alakulhat ki. Veleszületett vagy később kialakult rendellenességek, mint az orrpolip, elrontott orrműtét vagy a szájpadhasadék is hozzájárulhat a szájszag megjelenéséhez, ahogy az orrmellék- illetve az orrnyálkahártya-gyulladás is, melyek fertőzés eredménye. Ha kisgyereknél tapasztaljuk a rossz szájszagot, érdemes idegentestre is gyanakodni, hiszen a kicsik előszeretettel dugdosnak mindent az orrukba, ami befér a lyukon. Meg néha olyan dolgokat is, amelyek elvileg nem férnének be…
Figyelj arra, mit eszel!
Az köztudott, hogy ha valaki hagymát, fokhagymát fogyaszt, akkor az a lehelletén is érezhetővé válik. Ugyanez több élelmiszerre is igaz, ahogy a dohányzásra és alkoholfogyasztásra is. A fogyókúra is befolyásolhatja a száj szagát, főleg akkor, ha a diéta magas fehérjetartalmú étrenden alapul. Ilyenkor ketózis alakul ki a szervezetben, ami szájszárazságot és szájszagot okoz a felborult baktériumflóra miatt.
Van, amikor nagy bajt jelent
Néhány igen komoly betegség is megváltoztatja a száj szagát. Ilyen például az előrehaladott cukorbetegség, melynek tünete a diabéteszes ketoacidózis, ami édeskés, gyümölcsös illattal jelentkezik, amit sokan először valamilyen kellemetlen, túl nagy mennyiségben használt parfümmel azonosítanak, ha még nem éreztek ilyesmit. A súlyos májbetegség nyers májra emlékeztető aromával, a végstádiumú veseelégtelenség pedig ammóniaszaggal jelzi, hogy baj van.
Egyes – a szájüreget, garatot és tüdőt érintő – rákos megbetegedések és leukémia is okozhat rossz szájszagot, de a tüdőtályog is érezhető szagnyomot hagy maga után. A TBC és a szifilisz is hasonló tünettel járhat, ezek a betegségek ugyanis pusztítják az orr porcait és ezek elhalása miatt jelentkezhet a kellemetlen szag.
Néhány genetikai rendellenesség, mint a trimetilaminúria – halszag szindróma – és a hipermetioninémia is rossz szájszaggal jár, az első esetben a beteg szervezete nem tudja lebontani a trimetilamin vegyületet, az utóbbiban pedig a kéntartalmú metionin nevű aminosav lebontása problémás.
Egy dolog azonban biztos: a régi elmélet, miszerint a nyitott gyomorszáj miatt bűzös a lehelet, nem igaz! A nyelőcső és a gyomorszáj ugyanis fiziológiásan le van zárva, így statisztikailag alig van arra esély, hogy ez okozzon problémát.
Mit tesz és tehet az orvos?
Ahogy már említettük, a szájszag mértékének érzete szubjektív dolog,
de szerencsére vannak módszerek, amelyekkel az orvosok is megállapíthatják, hogy valóban baj van-e. Miután az első és legfontosabb, fogorvosi vizsgálat megtörtént és kiderült, hogy nem ott keresendő a probléma oka, a kilégzett levegő összetételét gázkromatográffal és szulfidmonitorokkal, a szájüreg baktériumflóráját pedig gyorstesztekkel lehet ellenőrizni, illetve következhet a fül-orr-gégészeti vizsgálat, amely ellenőrzi az orrüreg, orrgarat és a mandulák állapotát. A vizsgálat előtt ajánlott legalább három órán át kerülni a fogmosást, az evést-ivást és a rossz szájszaggal küzdők mentsvárát, a rágógumit is. A vizsgálat során a szakember egyszerűen megszagolja a kilégzés illetve a beszéd közben távozó leheletet, külön az orrból távozó levegőt is. Érdekesség, hogy arcüregi problémákra utalhat, ha sajtszerű illat jelentkezik ez utóbbi esetben!
Ha megvan a probléma oka, akkor a szakorvos erre megfelelő terápiát javasol, ami lehet fogorvosi beavatkozás, antibiotikumos kezelés vagy épp táplálkozási tanácsadás is.
Ossza meg cikkünket, hogy mások számára is elérhető legyen!
