Néhány éve nagy megdöbbenést okozott egy sajtóhír, amely arról szólt, hogy egy zöldségkertészetben napszámosként dolgozó emberek kezükön és lábukon súlyos égési sérüléseket szenvedtek munka közben. Először vegyszerre gyanakodtak, de aztán a szakértők rájöttek, hogy ez a petrezselyem és zeller miatt történt, amit épp akkor szedtek. Egyes növények ugyanis olyan vegyületeket tartalmaznak, melyek a bőrrel érintkezve fényérzékenységet okoznak.
Ha a petrezselyem vagy zeller levelével érintkezett bőrfelületet napfény éri, akkor szabályos égési sérülések jelenhetnek meg, melyek igen lassan gyógyulnak, és nagy fájdalommal járnak. Ezt a jelenséget nevezzük fitofotodermatitisznek, melyet a furokumarin nevű vegyület vált ki, ami ezeknek a növényeknek a levelében megtalálható. A tünetek csak órákkal később alakulnak ki és igen fájdalmasak.
Mindenhol azt lehet hallani, hogy megfelelő öltözékkel is védekezzünk a nap káros sugarai ellen. Mégis, ha arra gondolunk, fűnyírás, fürdőruhás emberek jutnak eszünkbe, hiszen a többség így gondozza a gyepet. Pedig a levágott növények nedvei is fényérzékenységet okozhatnak!
Óvatosan a limonádé- vagy koktélkészítéssel!
De így reagál a bőr például a citrusfélékre is, amelyek közkedvelt alapanyagai a limonádéknak, koktéloknak és nyári édességeknek. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ha citromot, narancsot vagy lime-ot facsarunk kézzel, vagy bőrünkhöz ér a levágott fű, azonnal nagyon alaposan mossunk kezet, zuhanyozzunk le, és használjunk fényvédő krémet az érintett testrészen.
Fényérzékenységet okozó gyógyszerek
Néha nyáron is megbetegszünk. Bár sokan egy elegáns mozdulattal kihajítják az orvos által felírt gyógyszerek csomagolását, ez komoly hiba! A dobozokban ugyanis a gyártók elhelyezik a betegtájékoztatót, amelyen a szer összetételéről, szedési módjáról és az esetleges mellékhatásokról írnak. Némelyik antibiotikum és más gyógyszer (vízhajtók, fájdalom- és gyulladáscsillapítók, szívritmus-szabályozók és gombaölő szerek), valamint egyes izomhúzódásra és ízületi fájdalomra ajánlott krém a használat során fényérzékenységet, úgynevezett fototoxikus állapotot okozhat, mely barna foltokkal, vörös hólyagokkal jelentkezik a bőrünkön. Ha a betegtájékoztatóban ennek az esélyéről olvasunk, nem kell felfüggesztenünk a szer szedését, csupán fokozottabban kell védekeznünk a napfénnyel szemben. Ha korábban 30 faktoros fényvédőt használtunk, most kenjünk magunkra 50-est – főleg az arcunkra -, viseljünk könnyű, de jól takaró ruhadarabokat és csapjunk a fejünkbe egy kalapot. Ezek a praktikák segítenek ép bőrrel átvészelni a gyógyulás időszakát.
A házi kencék is veszélyesek lehetnek
Manapság rengeteg blog és vlog szól arról, miként készítsünk otthon arckrémeket, testápolókat, de akár még fényvédőt is. Ezek a „csináld magad” dolgok még jók is lehetnek, hiszen mentesek minden tartósítószertől, stabilizátortól és egyéb vegyi anyagoktól, csak természetes alapanyagokból készülnek. Igen ám, de sok növényi kivonat tartalmaz fényérzékenyítő vegyületet. Külföldön ketten is hetekig nyomták a kórházi ágyat, mikor fügelevélből, olívaolajból és alkoholból készítettek testápoló krémet, és hosszú éveken át bőrükön fogják viselni az égési sérülések nyomait. Éppen ezért nyáron inkább mellőzzük ezeknek a kencéknek a használatát, ha egy mód van rá, vagy alaposan nézzünk utána az interneten, hogy milyen hatása lehet egy-egy összetevőnek. A házilag készült fényvédőkkel amúgy is bánjunk óvatosan, mert egy részük kakaóvajból készül, ami csak 6-os fényvédő faktorral bír, ami igencsak kevés. Ha pedig magunk keverünk cink- vagy titánium-oxidot az általunk összeállított krémbe, akkor sem biztos, hogy ki tudjuk számolni a megfelelő mennyiséget. Egy szó, mint száz, fényvédők esetében inkább maradjunk az alaposan bevizsgált és biztos, stabil faktorszámú gyári termékeknél.
Ossza meg cikkünket Ön is, hogy ismerősei számára is elérhető legyen!
