Blog: Zsír vs. olaj

A zsírok, olajok, margarinok és a vaj mindig is vitatott témáknak számítottak, nincs ez másképp napjainkban sem. Éppen ezért gondoltam úgy, hogy most (a teljesség igénye nélkül) megosztok ezekkel kapcsolatban is pár gondolatot. Első körben a zsír kontra olaj szerepel a napirendemen.

Ha valakinek azt mondjuk, zsír, nagy valószínűséggel a sertésre, mangalicára, vagy libára és kacsára fog gondolni, minden esetre a többségnek állatok képe rémlik fel a szeme előtt, a látott zsiradék pedig szilárd.
Ha pedig olajra gondolunk, napraforgótáblákat, olívaágakat, és folyékony nedűket vizionálunk a fejünkben. Nagy általánosságban, ez rendben is van, de nem mindig ilyen egyértelmű a helyzet, hiszen állati olaj is létezik – gondoljunk csak a jó öreg csukamájolajra… - és növényi zsiradékok között is találunk szilárd halmazállapotút – például pálmazsír, kakaóvaj, kókuszzsír. Tehát találkozunk ezzel is, azzal is, vegyesen, de ha azt mondjuk: zsiradék, ezután ne csupán a szilárd, állati termékre gondoljunk!
Ha azt kérdik, melyiket használják főzésre, sütésre, a válasz helyzetfüggő. Akinek nincsenek súlyproblémái, cukorbetegsége, magas koleszterinszintje, stb., az megengedheti magának, hogy olykor egy kis sertészsírt olvasszon a pörkölt alá, mangalicán dinsztelje a hagymát. Állatit és növényit használhatunk vegyesen, de a növényi zsiradékok szerepeljenek döntő többségben! (Főleg, hogy állatok húsával, és azokból készült termékekkel egyébként is viszünk be a szervezetünkbe állati eredetű zsiradékokat, sokszor rejtett formában.)
Ha azonban valaki fogyni vágyik, illetve magas a koleszterinszintje, akkor ez az ajánlás átalakul: lehetőleg korlátozódjunk a növényi eredetű zsiradékokra, olajokra. Állati eredetűnek éppen elég lesz az, amit vegyes táplálkozással a szervezetünkbe juttatunk. Koleszterin csak az állati eredetű termékekben található, így nem is szorul további magyarázatra, miért kerüljük ezeket a zsiradékokat magas vérzsír-szintek esetén. (Továbbá kiemelten magas koleszterin-tartalmú a máj, tojás, belsőségek, tejszín, zsíros tejföl, szalonna…)

Növényi olajok közül már tengernyi márka és fajta közül lehet választani. Ami szervezetünknek a legjobb választás, az a hidegen sajtolt fajták (ezek nem esnek át számos vegyi, finomítási folyamaton, teljesen natúrak), az E-vitaminnal dúsítottak, az olívaolajok – minél szűzebb, annál jobb (és drágább is persze).
Az otthoni repertoárt ki lehet bővíteni, hogy ne csak a napraforgóolaj kapjon helyet a spájzban: repce, kukorica, szója, tökmag, szezámmag, olívaolajok színesíthetik az étrendet, melyek saláták dresszingjeként is kitűnő választásnak ígérkeznek. Ezek az olajok telítetlen zsírsavakból állnak, melyek szabadgyök-fogó képességük révén méltán hasznosak testünknek. (Itt teszem hozzá zárójelben, hogy a túlzott mértékű, extrém telítetlen zsírsav-bevitel átbillenti a mérleget, és már nem jótékony, hanem kártékony irányban befolyásolják az élettani folyamatokat - bár ez hazai viszonylatban egyáltalán nem jellemző.)
Növényi zsiradékoknál szeretnék pár szóban szólni a kókuszzsírról is, mely újabban igencsak felkapott termék lett. A kókuszzsír közepes lánchosszúságú zsírsavakat tartalmaz, melyet szervezetünk rendkívül gyorsan képes hasznosítani. Nagy segítséget jelenthet zsíremésztési és zsírfelszívódási zavarokkal küzdők esetében (bizonyos májbetegségek, a hasnyálmirigy gyulladása esetén, gyulladásos bélbetegségekben), hiszen emésztéséhez nem szükséges epesav (melyet májunk termel), valamint lipáz enzim (a hasnyálmirigy által termelt emésztőenzim) hiányában, vagy csökkent jelenlétében is fel tud szívódni. Mindezek tükrében már érthető, miért nem ajánlott fogyni vágyóknak ez a zsiradékfajta: hiszen rendkívül könnyen, gyorsan felszívódik, s ezáltal szervezetünk szépen el is tudja raktározni: nem a fogyást, inkább a gyarapodást segíti.

A hangsúly tehát ismét a mértéken, a kiegyensúlyozottságon van, valamint azon, hogy táplálkozásunkkal megfelelően alkalmazkodjunk testünk szükségleteihez.

Amennyiben további kérdései merültek fel, egyeztessen időpontot szakemberünkhöz!