Blog: Vaj vs. margarin

Legutóbbi gondolatmentem folytatása következik, ezúttal tehát a vaj és a margarin szerepel az „étlapon”.

Amikor a pácienseim megkérdezem, mivel kenik meg a kenyeret, zsemlét, nagyon sokszor hallom azt a választ: vajjal! Ilyenkor bizony rá kell kérdezni, hogy rendes vajjal, vagy a margarinra gondol esetleg? Mivel az emberek igen nagy százaléka a margarint vajnak hívja. (Családi körben így megy ez nálunk is: a vajat gyorsabb kimondani, és szebben is hangzik, mint a margarin.J)
Viszont a két „kenőanyag” között nagy különbségek vannak: a vaj állati eredetű, tejszínből és tejfölből készül – ősanyáink még saját kezűleg köpülték-, a margarin viszont növényi eredetű zsiradékokat és olajokat tartalmaz.

A margarinnal kapcsolatosan elég sok negatív hiedelem és kritika kering. Nem ritkán hallom azt is, hogy valaki azért nem eszi meg, mert az műanyag. Ezt a felhőt most el is lehet hessegetni. A margarin természetesen nem műanyag, hanem növényi olajokból és zsírokból megalkotott massza, melyet sokszor készítenek tejjel, és különböző hozzáadott anyagokkal növelik pozitív tulajdonságait. Így mára már minden igényt kielégítő margarin-kínálat áll a vásárlók rendelkezésére. Van tejmentes, zsírszegény, omega 3-és 6 zsírsavakkal dúsított, E-, D-, A-vitaminnal dúsított, olívaolajjal készített változat is. A növényi olajok folyékony halmazállapota annak köszönhető, hogy bennük sok telítetlen zsírsav található. Ha ezeket a szabad férőhelyeket feltöltjük, akkor az állaga keményedik. Ezt a tulajdonságot használják ki, amikor a növényi olajokat hidrogénezik, ezzel növelve szilárdságukat.
Aki ettől az eljárástól idegenkedik, annak jó hír, hogy létezik margarin, mely nem tartalmaz hidrogénezett növényi zsiradékot – mivel ez most nem a reklám helye, konkrét márkát nem említek, de némi körültekintéssel bárki rábukkanhat az áruházak polcain.

A vajnak is van több fajtája, úgy mint a teavaj, a sima szendvicsvaj, továbbá számos variációjú vajkrém is. A teavaj rendelkezik a legmagasabb zsírtartalommal (80%), a szendvicsvajé ennél némiképp alacsonyabb, ám még mindig nem tekinthető diétás kelléknek a maga 70%-os zsírtartalmával. A vajkrémek zsírtartalma már lehet lényegesen kevesebb is, de ez teljes mértékben típus/márkafüggő.
Sokan szeretik a vajat még ma, a margarinok korában is, ami nem is csoda, hiszen kifejezetten kellemes, másra nem hasonlító aromája van, és ha nem frissen a hűtőből kapjuk elő, krémesen lágy. Megjegyzem, a margaringyártók is igyekeznek, így megszülethetett a vaj-ízű margarin…
Fogyasztásukkal kapcsolatban ismét azt lehet mondani, teljesen egyénfüggő. Ez a cikk nyilván nem enged teret minden kritérium felsorolására, de például: aki fogyni szeretne, le kell mondjon a vajról, de még a margarinok közül is a csökkentett zsírtartalmút ajánljuk számára. Akinek magas a koleszterinszintje, szintén meg kell váljon ettől a zsiradék típustól, hiszen koleszterint csak az állati eredetű táplálékok tartalmaznak, s ebben a vaj sem képez kivételt.
Akinek azonban egyéb egészségügyi állapotok nem szabnak korlátot, az hódolhat a vaj kellemes ízének. Természetesen ismét előjön a „mindent lehet, de mértékkel” alapelv. Így a kizárólagos vajazás helyett jobb, ha is-is használjuk a két kenyérkenőt: egyszer-egyszer vajat, közben pedig margarint. A mérték arra is vonatkozik, mennyit kenünk egy szelet kenyérre: legjobb, ha a zsiradék alatt még átlátszik a kenyér (ez persze nem vonatkozik a forró pirítósra, amire ártatlanul rá tudunk olvasztani egy egész teavajat…).

Lehet, hogy valakit az ég jó genetikával áldott meg, és ha ujjnyi vastagon keni, akkor sem hízik tőle, ilyenkor azonban gondoljunk a belső egészségünkre is: a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, magas koleszterinszintnek nem feltétlen vannak külső jelei!
Amikor azonban egészségügyi kérdésekbe ütközik a választás, mindenképpen érdemes szakember véleményét kérni.

Foglaljon időpontot most étrendi és életmód tanácsadónkhoz!