Az első nőgyógyászati vizsgálatára minden nő valószínűleg pontosan emlékszik.
Vagy azért, mert annyira kellemetlen élmény volt, vagy azért, mert korántsem volt annyira szörnyű, mint amennyire előtte rettegett tőle!
Tini koráig a legtöbb lány nem hogy nőgyógyásznál, de egyáltalán, orvosnál se nagyon járt még.
Maximum pár alkalommal a háziorvosnál, ha valami vírustól belázasodott, esetleg fogszabályzás miatt a fogorvosnál, de az igazából nem is számít…
Így aztán elég ijesztő ötletnek tűnik, hogy elmenjünk egy vadidegen emberhez, aki roppant kínos kérdéseket tesz fel nekünk, majd pont azt a testrészünket vizsgálja meg, amit a legkevésbé szeretnénk megmutatni.
Lássuk be, hogy nagyon erős elhatározás és alapos ok kell ahhoz, hogy életünkben először elmenjünk egy nőgyógyászhoz!
A leggyakrabban jelentkező tinédzserkori nőgyógyászati panaszok az alábbiak:
- rendszertelen menstruáció– ha két vérzés között nem ugyanannyi nap telik el
- fájdalmas, elhúzódó vagy bő vérzéssel járó menstruáció – ha a vérzés több mint 5 napig tart, ha erős fájdalmakkal jár, és a mennyisége több mint 30-40 ml
- menstruáció kimaradása – a szokott időben nem jön meg a vérzés
- 16 éves korig nem jelentkezik az első havi vérzés
- alhasi fájdalom
- hüvelyfolyás – nagyobb mennyiségű és/vagy kellemetlen szagú és/vagy a szokottól eltérő színű váladék ürülése a hüvelyből
- szeméremtesti vagy hüvelyi viszketés, égő érzés
- sebek, növedékek, szemölcsök, hólyagok megjelenése az intim területen
- pattanásos, zsíros bőr, fokozott szőrnövekedés, hajhullás, hízás esetén a bőrgyógyász kollégák szokták javasolni nőgyógyász felkeresését
- visszatérő hólyaghurut (köznapi nevén felfázás)
- fogamzásgátlási lehetőségek megbeszélése, gyógyszer, hüvelygyűrű, méhen belüli eszköz feliratása
- STD szűrés
- HPV oltás
Hogyan történik a tinédzser nőgyógyászati vizsgálat?
A nőgyógyásszal való találkozás mindig beszélgetéssel kezdődik. Ennek célja, hogy megtudjuk:
- a páciens miért fordult orvoshoz
- vannak-e panaszai, és azok pontosan mióta tartanak és milyenek
- voltak-e a páciensnek korábbi panaszai, betegségei
- melyek a családban előforduló betegségek
- milyenek a páciens menstruációs ciklusai
- él-e a páciens szexuális életet, védekezik-e a terhesség és a szexuális úton terjedő fertőzések ellen, szüksége van-e ehhez szakorvosi tanácsadásra, felvilágosításra, gyógyszer felírására
A beszélgetés egyrészt segíti az orvost a páciens igényeinek felmérésében, a diagnózis felállításában, másrészt így van idő arra, hogy a beteg és az orvos megtalálják a közös hangot, és a kezdeti feszültség oldódjon, a bizalom kialakuljon.
A beszélgetést vizsgálat követi/követheti.
A vizsgálat mindig nőgyógyászati vizsgálószéken történik. A lábakat félig fekvő testhelyzetben egy lábtartóba kell helyezni, így a szeméremtest és a hüvely az orvos számára kényelmesen vizsgálható.
Csak olyan vizsgálatot végzünk, amely feltétlenül fontos. Azt, hogy melyek ezek a vizsgálatok, természetesen a panaszok döntik el.
Szűz lányoknál, nőknél csupán megtekintés, esetleg mintavétel történik egy vattapálca segítségével a hüvelybemenetből. Ez a vizsgálat teljesen fájdalommentes.
Abban az esetben, ha szűz nőn kell kismedencei vizsgálatot végezni, az orvos a hüvely helyett a végbélbe vezeti a mutató ujját, és a vizsgálatot hasonlóképpen végzi el, mint hüvelyi úton. Ez ugyan riasztóan hangzik, de nem fájdalmas, csak kicsit kellemetlen.
Szűz lányokon, nőkön azonban e helyett a vizsgálat helyett legtöbbször hasi ultrahang vizsgálatot végzünk, amely bár rosszabb képet ad, mint a hüvelyen át végzett ultrahang vizsgálat, mégis a legtöbb esetben kielégítő információt ad az orvos számára.
Amennyiben a betegnek már volt szexuális kapcsolata, akkor az orvos hüvelyi vizsgálatot is végez: egy fém vagy műanyag eszköz hüvelytükör vagy „kacsa”) segítségével a legtöbb nő számára teljesen fájdalommentesen feltárja a hüvelyt, hogy megvizsgálhassuk a méhszájat.
Ezután az orvos két ujját a hüvelybe vezeti, a másik kezével pedig az alhasra gyakorol kisebb-nagyobb nyomást, hogy kitapogassa a méhet és a petefészkeket, illetve az esetlegesen a kismedencében található kóros elváltozásokat. Ez a vizsgálat kicsit kellemetlen, néha fájdalmas is lehet.
Ezt követően történik az ultrahang vizsgálat, amikor egy kb. ujjnyi vastag vizsgáló fejet vezetünk be a hüvelybe, és azon keresztül tudjuk alaposan áttekinteni a méh, a petevezetékek, a petefészkek és azok környezetének állapotát.
Mi történik a vizsgálat után?
A kikérdezés és a vizsgálat alapján a nőgyógyász megállapítja, hogy vannak-e kóros eltérések, és ezek miből adódhatnak. Szükség esetén laboratóriumi teszteket végez hüvely váladékból, vérből, vizeletből.
A talált eltérések alapján megszülető diagnózist (kórismét vagyis, hogy mi a bajunk) és a szükséges kezelést a nőgyógyász részletesen és érthetően elmagyarázza a páciensnek, hogy pontosan megértse, mit és milyen okból kell majd tennie a gyógyulása érdekében.
Milyen kezeléseket alkalmaz a nőgyógyász?
A betegségnek megfelelően vannak gyógyszeres (tablettás) kezelések, hüvelykúpok, krémek, de szükség lehet kisebb műtétre vagy más beavatkozásra is, ha olyan természetű a probléma.
Műtétet vagy más beavatkozást kizárólag a páciens és annak nagykorú gondviselője írásbeli beleegyezését követőn végzünk, előzetes részletes tájékoztatás alapján!
