A kismedencei helyreállító műtét során az elgyengült szöveteket megerősítő és azokba beépülő anyagokból készült szalagokat, hálókat használunk. A szalagokat nagyfokú precizitással kell beilleszteni a műtét sikerességének érdekében. A működés javulását speciális medencefenéki ultrahang vizsgálattal tudjuk a későbbiekben ellenőrizni.
Ezek a lágy, rugalmas, szövetbarát hálók úgy épülnek be a szervezetbe, hogy szövött szálaik között kellően nagy rés van ahhoz, hogy a test kötőszöveti elemei, erei átszőjék, így az teljesen „összenő” az élő szervezettel.
Ennek a különleges technikai megoldásnak köszönhetően minimálisra csökken az esély, hogy a süllyedés kiújuljon.
Ezáltal a műtétek tartós eredményt biztosítanak, 5 éven túli eredményessége mintegy 90%-os.
Kismedencei rehabilitációs műtétek típusai
Az inkontinenciát kiküszöbölő műtétek közül egyre inkább alkalmazott módszer a feszülésmentes hüvelyi szalagműtét (TVT, tension free vaginal tape), melyet a páciensek húgycsöve alá helyezünk.
Ha a páciens húgycsöve alá vízszintesen, „hídként” kerül a szalag behelyezésre, ezt TOT műtétnek (transobturator tape) nevezzük. Ennél az eljárásnál nem a hasfalon, a szeméremcsont felett (mint a TVT- nél), hanem a combtőben, két oldalon lesz egy-egy centiméteres seb, a szúrási pontnak megfelelően.



Amennyiben a medencefenék működésének elégtelensége miatt kialakult süllyedés a húgycsövön túlmenően más, szélesebb szöveti elemeket, vagy a méh függesztő szalagjait is érinti, nagyobb felületű protézis anyagokra, hálókra van szükség a kismedencei anatómiai viszonyainak helyreállítása érdekében.


A hüvelyi megoldás mellett egyre gyakrabban alkalmazunk hasi úton, hálóval végzett rögzítéseket, amikor a keresztcsont beugró pereméhez fixáljuk a kicsúszó kismedencei szerveket. Ennek a műtétnek „promontor fixáció” az elnevezése. „Pectopexiának” nevezzük, amikor a fixáció a medencecsont belső oldalán két oldalon elhelyezkedő kötőszövetes lemezhez történik speciális háló segítségével.
A kismedencei helyreállító műtétek gyógyulási aránya igen magas, betegeink beszámolói szerint a problémák részben vagy teljes egészében megszűnnek, és életminőségük jelentősen javul.