Blog: 100 évig élni: az életmódunk vagy csupán a szerencse kérdése?

A napokban tették nyilvánossá, hogy a statisztikai hivatalok információi szerint csaknem megnégyszereződött a százévesnél idősebbek száma a világon az ezredforduló óta. Az extrém hosszú életű emberek vajon az életmódjuknak köszönhetik magas korukat, vagy szerencsés géneket örököltek a szüleiktől?
 
A legfrissebb hírek szerint a százévesek vagy annál idősebbek száma 2019-ben elérte az 533 ezret, míg 2000-ben ez a szám még csak 151 ezer volt világszerte. Július elején a világ legidősebb embereként a 116 éves japán Tanaka Kane-t tartották számon, aki egy fukuokai nyugdíjas otthonban él. A százéveseknek nemcsak a száma, az aránya is nőtt: 2000-ben minden egymillió emberből 25 töltötte be a századik évét, 2019-ben a világon már 69, Európában 158 százéves jutott minden egymillió lakosra. A statisztikák szerint a százévesek 80 százaléka nő, és csak 20 férfi.
 

Kinek van esélye extrém hosszú életre?

A friss adatokat megismerve utánanéztünk, hogy korábbi tanulmányok szerint, kinek van esélye ilyen magas életkort megélni, és tudunk-e tenni valamit azért, hogy extrém hosszú legyen az életünk.
 
Néhány éve amerikai kutatók kijelentették, hogy a rendszeres mozgás, a mérsékelt alkoholfogyasztás, és a körültekintő étkezés semmivel nem javítja a magasabb életkor elérésének esélyét. Álláspontjukat arra alapozták, hogy 477, 95-109 év közti személyt hasonlítottak össze 3000 ugyanabban az időben született – de időközben már meghalt – személyek adataival, és az derült ki számukra, hogy a hosszú életet élt személyek zöme ugyanolyan egészségtelenül étkezett, alkoholt ivott, dohányozott, keveset mozgott és túlsúlyos volt, mint a velük egy idő tájt született, azóta már meghalt társaik. A kutatók szerint kizárólag az egyén szerencséjén múlik, hogy a szülőktől kapott génkészlet milyen géneket tartalmaz, és ez határozza meg az élethosszt.
 
Az amerikai tanulmány rengeteg kritikát kapott, sokan kétségbe vonták, hogy a hosszú élet elsősorban a gének köszönhető, szerintük, néhány kivételtől eltekintve, valójában az érintettek egészséges életmódja áll a hosszú élet hátterében. A rendszeres testmozgás, az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás, a stressz kerülése, a fizikai és szellemi aktivitás hosszabbítják meg az életet, és nem az örökölt génjeink.
 

Mi a maximum, meddig élhetünk?

Kétségkívül egyre több ember él meg hosszú életkort, de ez nem jelenti azt, hogy a korfa egyre magasabb lesz: a legidősebbek kb. ugyanannyi idősek, mint évtizedekkel ezelőtt, de a fiatalabbakhoz képest többen vannak, vagyis a korfa csúcsa szélesedik. A kutatók szerint elértük fajunk elérhető leghosszabb élettartamát, és a jövőben ezért nem várható további élethosszabbodás, nagyjából a 110-120 év a plafon, a 115 év a biológiai maximum.
 
Ez a statisztikai átlag, ami nem jelenti azt, hogy ne lennének idősebb emberek, de számuk elenyésző a populáció egészét nézve. A világ leghosszabb ideig élő embere 2019 májusában halt meg, és 123 évesnek mondta magát - Appaz Iljev Ingus Köztársaságban élt, ami Oroszország autonóm köztársasága, Grúzia közelében, és állítása szerint az utolsó cár uralkodása alatt született 1896 márciusában. A legöregebb ember, aki igazolni tudta a születését is, az amerikai Sarah Knauss volt, aki 1999-ben, 119 évesen és 97 naposan halt meg. Vannak, akik szerint a francia Jeanne Calment élt a legtovább. A nő 1997-ben halt meg, állítólag 122 évesen és 164 naposan, de az ő születési adatai sem hivatalosak.
 
Az orvoslás fejlődése, különösen az utóbbi évek felfedezései, mint például az őssejtterápia, a genetikai analízis és a személyre szabott orvoslás, arra sarkalltak sokakat, hogy szinte az örök életről kezdjenek álmodni, ezért találkozni olyan jóslatokkal is, melyek szerint az életkori határ akár 150 évig is emelkedhet, sőt, már köztünk jár az ember, aki megéri ezt a magas kort.
 
Persze kérdéses, hogy kell-e az embernek ennyi ideig élnie. A fejlett országokban már nem az a fő célja az orvoslásnak, hogy éveket adjon az élethez, sokkal inkább az, hogy „életet adjon az évekhez”, azaz az életminőség javulása a fő szempont. Érdemes a mindennapokat úgy élni, hogy az ember 70-80 éves korára is fitt, egészséges maradjon, ne épüljön le teljesen fizikailag és mentálisan.
 
Kérjük, ossza meg cikkünket, hogy ismerősei számára is elérhető legyen!

Alaphír forrása: https://index.hu/techtud/2019/07/10/tobb_mint_felmillio_szazevesnel_is_oregebb_ember_el_a_vilagon/
 

A weboldalon közölt információk nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot, látogasson el orvoshoz!

Az oldalon található tartalmak hitelességéért a Belvárosi Orvosi Centrum igazgató főorvosa, Dr. Tisza Tímea felel.

Létrehozva: 2019. 11. 13. 10:58 (Utolsó frissítés: 2019. 11. 13. 11:26)