Blog: Nem csak elhízáshoz vezet a késő esti nassolás, a szíved is kicsinálja!

Mióta feltalálták a villamosságot, egyre inkább kitolódik az ébrenlét határa. Ez viszont nemcsak hormonálisan borítja fel a szervezet egyensúlyát, de ha éjszaka eszünk, szívbetegséget, diabéteszt és magas vérnyomást is okozhat.

Egyre hosszabbak a nappalaink, mióta az éjszakai sötétséget le tudjuk győzni az elektromos árammal. Ezt az időt sokan munkával vagy épp a családjukkal töltik, mások ekkor tudnak csak kikapcsolódni. A meghosszabbodott ébrenlét azonban nemcsak plusz időt hozott magával, hanem azt is, hogy eltolódott az esti falatozás ideje, ami nem meglepő, hiszen, ha fent vagyunk, időről időre megéhezünk, és ha ezt érezzük, bizony eszünk is. Ez a szokás azonban akár életveszélybe is sodorhat minket!

Nem mindegy, mikor eszünk

Az már régóta köztudott, hogy a késő esti evészet árt a vonalainknak, mivel az ilyenkor bevitt kalóriákat már nem tudjuk testmozgással elégetni, így zsírpárnák formájában rajtunk maradnak. Ezzel függ össze a cukorbetegség és a magas vérnyomás kockázatának növekedése is. Amerikai kutatók azonban nemrég egy tanulmányukban bebizonyították, hogy egyes népcsoportok esetében az éjszaki falatozás szívbetegséget is okozhat. Majd’ 13.000 latin-amerikai 18-76 év közötti felnőttet vizsgáltak meg a szakemberek, górcső alá véve táplálkozási szokásaikat és az ezekkel együtt változó egészségi állapotukat. Kiderült, hogy a kutatásban résztvevők több mint fele az esti órákban vitte be a napi kalóriaszükséglet több mint 30%-át. Ezeknek az embereknek pedig magasabb volt a vércukor- és inzulinszintje, a vérnyomása valamint a vérben mérhető inzulin rezisztencia marker mértéke, mint azoknál, akik normális időpontban vacsoráztak. A Mayo Clinic szakértői szerint ez már a prediabétesz jele, ami az esetek 70%-ában 2-es típusú cukorbetegséggé alakul, az pedig növeli a szívbetegség kockázatát. Ugyanezen résztvevők között 23%-kal gyakrabban alakult ki magas vérnyomás is. E két probléma együttes megjelenése a vizsgált populáció nőtagjai körében volt különösen gyakori.

A sejtjeinket bolondítja meg a lámpafény

A vizsgálatot vezető szakértő szerint az egyik lehetséges magyarázata az lehet a jelenségnek, hogy az emberi szervezet belső órája elveszíti a szinkront a környezettel. Az agy suprachiasmaticus nucleus-nak nevezett része – mely a hipotalamuszban található – felelős ugyanis a szervezet cirkodián ritmusáért. Ez az agyi központ a nappali világosság és a szürkület, majd az éjszakai sötétség váltakozását érzékeli, ennek alapján „állítja be” a test sejtjeinek működését, anyagcseréjét. Ha időzónát váltunk, körülbelül 24 óra kell ahhoz, hogy ismét visszatérjünk a normális ritmusunkba, az átmeneti furcsa közérzetet nevezik jetlag jelenségnek. A sejtek e belső óra segítségével tudják, hogy mikor van nappal, amikor aktívak vagyunk és mikor éjszaka, a pihenés ideje. A mesterséges fény azonban összezavarja ezt a belső órát, így az étkezési szokásainkat is, ami miatt jóval több kalóriát viszünk be esténként, amikor már eleve rosszabb a testünk metabolizmusa. A eltolódott táplálkozási szokások miatt pedig az anyagcsere megváltozik, ami növelheti a krónikus betegségek, a cukorbetegség, magas vérnyomás és szívbetegségek megjelenésének kockázatát. Bár a kutatók egyelőre még csak a latin-amerikai populációban vizsgálódtak, várható, hogy további kutatásokat is terveznek a többi rassz körében.

Kérjük, ossza meg cikkünket, hogy mások számára is elérhető legyen!