A mellékvese betegségei - Cushing és Addison kór

A mellékvesék párosan, a két vese felső pólusán, a vesék zsíros tokjában helyezkednek el. Két részből állnak, a külső a kéreg állomány, a belső a velőállomány.

A mellékvese kéreg működése és betegségei

A mellékvese kéregben háromféle hormon termelődik:

• 1. Mineralokortikoidok, melyek szervezet só- és vízháztartását szabályozzák. Ilyen hormon az aldoszteron.
• 2. Glukokortikoidok, melyek többek közt szabályozzák az anyagcserét, gátolják az immunrendszert és a gyulladásos reakciókat, szabályozzák a só- és vízháztartást. Ilyen hormon a kortizol. 
• A mellékvese glukokortikoidok termelését az agyalapi mirigyben termelődő hormon, az ún. ACTH szabályozza, míg az ACTH elválasztását a hipotalamuszban termelődő kortikotropin hormon (CRH) irányítja. Ha a vér kortizolszintje csökken, CRH és ACTH termelődik, míg magas kortizolszint gátolja ezek termelődését.
• 3. Androgének (férfi nemi hormonok): az elsődleges és másodlagos nemi jellegek kialakításában vesznek részt. Ilyen hormon pl. a DHEAS.

 

A mellékvese kéreg alulműködése az Addison kór. 

 
Oka lehet fertőzés, vérzés, autoimmun folyamat vagy genetikai probléma. Az alulműködés, elégtelenség oka lehet maga a mellékvese károsodása,
de előfordulhat, hogy az agyalapi mirigy alulműködése okozza a zavart.
 
Addison-kórban felborul a szervezet víz-, nátrium- és káliumháztartása, mivel hiányzik a szervezetből a só- és vízháztartásban szerepet játszó aldoszteron nevű hormon.  

Az aldoszteron hiány zavart okoz a vérnyomás szabályozásában is. Az Addison kóros beteg vérnyomása gyakran alacsony, ez is okozhatja a fent leírt gyengeséget, illetve szédülést.

Mivel az aldoszteron hatásai közé tartozik a szükséges mennyiségű víz visszatartása és ezáltal a vizelet mennyiségének csökkentése, hiánya esetén fokozott mennyiségben ürül a vizelet, ami a szervezet kiszáradásához is vezethet. 

Addison kórban a stresszhez való alkalmazkodási készsége is elvész a szervezetnek. A beteg továbbá hajlamossá válik különböző fertőzésekre, gyulladásokra.

Mivel a férfi nemi hormon termelődése is zavarttá válik, ezért nők esetén fokozott szőrnövekedés is jelentkezhet.

 A vércukor is alacsonyabb a normálisnál, mert a szervezet a szokottnál érzékenyebb az inzulinra. Az éhezésre, kevesebb kalória bevitelére az Addison-kóros beteg rosszul reagál, a vércukor hirtelen leesése eszméletvesztéshez is vezethet.

Nagyon jellegzetes tünet a bőr barnásszürkés elszíneződése, valamint az a kékesfekete elszíneződés is, ami a mellbimbók, az ajkak, a száj, a végbél, a herezacskó vagy a hüvely körül jelenhet meg.
Ha felmerül az Addison kór gyanúja, és laboratóriumi vizsgálatokra kerül sor, alacsony nátrium- és magas káliumszintet találunk, és fény derül a vese működés zavarára is. Ilyenkor ellenőrizni kell a kortizol szintet, ami alacsony lehet, illetve az ACTH szintet, ami ebben az esetben pedig megnövekedhet.

Az Addison kór kezelése a hiányzó hormonok pótlása, szájon át történő adagolás formájában. Az endokrinológus szakorvos egyénre szabott adagolást állapít meg, melyet folyamatosan a páciens életmódjához, aktuális más egészségügyi problémáihoz igazítanak.
 

A mellékvese kéreg túlműködése a Cushing kór.

A Cushing kórban jellegzetes tüneteket és panaszokat elsősorban a glukokortikoid hormonok túltermelődése váltja ki.
Oka lehet a mellékvese kéreg vagy az agyalapi mirigy fokozott hormon termelése pl. daganat vagy autoimmun folyamat eredményeképpen.
Tünetei a szervezet többféle működészavarában nyilvánulnak meg.

• A zsíranyagcsere zavara: Jellegzetes almaszerű elhízást látunk a betegeken, a zsír a hason, felsőtesten rakódik le elsősorban, mig a végtagok vékonyak maradnak. Az arcon túltengő zsírszövet "holdvilágarcot" kölcsönöz, illetve „bölénypúp-szerű” zsírlerakódás keletkezik a nyaki gerinc felett.

• A fehérje-anyagcsere zavara: A fehérje-anyagcsere zavara miatt csontritkulás alakul ki, ami csontfájdalommal jár, a gerincoszlop görbületei fokozódnak, spontán csigolyatörések következhetnek be. A beteg a vázizmainak fájdalmáról panaszkodik, az izmok sorvadása miatt.

 

• A szénhidrát-anyagcsere zavara: A vércukorszint megnő, ami fokozott inzulintermelést vált ki, és ez előbb-utóbb az inzulint termelő hasnyálmirigy-sejtek kimerüléséhez vezet, cukorbetegség alakulhat ki.

 

• A vérképző rendszer zavara: A vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék száma megemelkedik. A vérnyomás többnyire magas.

 

• Bőrtünetek: A bőr szárazzá, rugalmatlanná válik, pergamenbőr alakul ki. A has és a törzs bőrén vöröses sorvadásos csíkok, ún. striák láthatók. A sebgyógyulási hajlam rossz, pattanások, furunkulusok, fekélyek jelennek meg.

 

• A hormonális rendszer zavara: Az androgén (férfi) hormonok túlzott termelődése miatt nőknél a férfias szőrzet fokozott növekedése, az ádámcsutka és a testarányok férfiassá válása, menstruációs zavarok alakulnak ki. Gyermekeknél növekedési zavar figyelhető meg.

 

• Pszichés változások- depresszió

 

• Csökkent káliumszint- fáradékonyság, izomgörcsök

 
A Cushing kór diagnózisának felállítását a jellegzetes tünetek, panaszok mellett speciális laboratóriumi tesztek teszik lehetővé. A kiváltó okot képalkotó vizsgálatokkal (röntgen, ultrahang, CT, MRI) lehet kideríteni. Amennyiben a tüneteket daganat okozza, sebészi eltávolításra, szükség esetén kiegészítő kezelésekre (sugárkezelés, kemoterápia) kerül sor.
 
 

A mellékvese velő működése és betegségei

 
A mellékvesevelő hormonjai az ún. katekolaminok, az adrenalin, a noradrenalin és a dopamin. Legfontosabb hatásaik az idegrendszer működésével függenek össze keringés (erek tágassága, erek rugalmassága, szívfrekvencia, vérnyomás), illetve a szervezet hőtermelésének szabályozása révén.

 A mellékvese velő daganata a phaeochromocytoma 85%-ban a mellékvesevelőből indul ki, az esetek 15%-ában azon kívülről.
A phaeochromocytoma klinikai tünetei közül legjellegzetesebbek a katekolaminok (adrenalin, noradrenalin, dopamin) túltermelődése miatt fellépő szívérrendszeri tünetek, elsősorban a magas vérnyomás áll.
 
A három leggyakoribb tünet – fejfájás, verejtékezés és szívdobogásérzés – jelenléte annyira jellemző, hogy ha a rohamokban fellépő tünetekről panaszkodó páciens e három tünet közül legalább kettőt tapasztal, indokolt a phaeochromocytoma irányú vizsgálatok elkezdése.
Jellemző a testhelyzet változásra bekövetkező vérnyomás leesés, a rohamok idején testszerte jelentkező elsápadás és ájulás is. A betegeknél csökkent cukor tolerancia, ritkábban másodlagos cukorbetegség is felléphet. Egyéb ritkábban jelentkező tünetek: hányinger, remegés, gyengeség/kimerültség, nyugtalanság, gyomortáji-, hasi fájdalom, légzési nehezítettség, kipirulás (flush) és láz.
 
A phaeochromocytoma diagnózisának felállítása laboratóriumi vizsgálatokkal történik, melyek során vérből és vizeletből vizsgáljuk a hormonokat és azok anyagcsere termékeit.
Miután laboratóriumi vizsgálattal igazoltuk a phaeochromocytoma meglétét, képalkotó eljárásokkal (CT, MRI, PET) bizonyosodunk meg a daganat meglétéről.  A kezelés lényege a daganat sebészi eltávolítása.  Gyógyszeres kezelés csak akkor jön szóba, ha valamilyen okból a műtét nem végezhető el.
 

Ha Ön is a fenti problémáktól szenved, egyeztessen időpontot szakorvosi konzultációra!
Jelentkezzen be most endokrinológiai magánrendelésünkre online vagy telefonon!

Időpontfoglalás:
email: info@boc.hu
telefon: 06 30 870 7427, 06 30 372 6832
Az endokrinológiai szakrendeléseink árai itt érhetőek el.