Blog: Édes élet

…mely/melynek hiánya sajnos sokaknak megkeseríti a mindennapokat. Ahogy évszázadok teltek, ahogy az élelmiszertudomány és az élelmiszeripar fejlődött, annál nagyobb teret hódított magának az édességek arzenálja. Az emberek nagy többsége édesszájú, kedveli az efféle nyalánkságokat, melyek – újabb kutatások szerint a drogokhoz hasonlóan – függőséget okoznak.

Mindenekelőtt szeretném elhinteni az egyik alapot az egészséges életmódhoz: minél kevesebb cukrot tartalmaz az étrendünk, annál jobb. Természetesen nem győzöm hangsúlyozni a másik alapot: mindent lehet, mértékkel! És a mérték ez esetben sem a vödörszámot jelenti. ;)
Nem arról van szó, hogy a vasárnapi ebéd után nem fér bele egy szelet sütemény, vagy egyszer-egyszer egy finom csokoládé. Viszont arra már ügyelnünk kell, hogy ne váljon rendszerré, főképp pedig szokássá! Nem is gondolnánk, de nagyon gyorsan rá lehet szokni az efféle jutalomfalatokra – ez sajnos már gyermekkorban elkezdődik, a „ha megeszed az ebédet, kapsz sütit”, és a „ha abbahagyod a sírást, megveszem azt a csokit” mondatokkal. Persze a szülők és rokonok nem akarnak nekünk rosszat: csupán arról van szó, hogy az étel alapvetően is a szeretet egyik jelképe lett, jutalmazunk és büntetünk vele.
Mint sok minden más is, az édességekkel való viszonyunk is a kisgyermekkorban gyökerezik. Ilyenkor van a szülőknek a legnehezebb dolga, de a jó nevelés érdekében érdemes odafigyelni a cseperedő gyerkőcre. Nem szabad hozzászoktatni a túl édes (sem pedig a túl sós!) ételekhez. Szemünk fénye lehetőleg minél kevesebbszer kapjon csokoládét, cukorkákat, nápolyit, kekszeket és efféle cukros falatokat. Helyette fogyjon inkább a gyümölcs, mely az édes íz iránti vágyat is kitűnően csökkenti, ezen túl pedig, mint tudjuk értékes vitamin, ásványi anyag és rostforrás.
A túlzásba vitt édességfogyasztás már fiatalon elhízáshoz vezethet, mely nem csupán esztétikailag megterhelő a gyermekek, tinédzserek számára: komoly lelki problémák, táplálkozási zavarok, és számos krónikus betegség táptalajául szolgál. Megsokszorozódik a későbbiekben kialakuló érelmeszesedés, cukorbetegség, magas vérnyomás, ízületi megbetegedések rizikófaktora is – hogy csak néhányat említsek. (Ezek a problémák természetesen a felnőttek esetében is éppígy állnak. )

Napjainkban a cukor helyettesítésére egyre több alternatíva kínálkozik. Szinte mindenki hallott már a nyírfacukor néven emlegetett termékről, mely valóban kedvezőbb hatásokkal rendelkezik a kristálycukornál. Lassabban szívódik fel a szervezetben, édesítőereje nagyjából a cukoréval azonos, ételkészítéshez is felhasználható. Mivel a szájban található baktériumok nem bontják, nem okoz fogszuvasodást – így rágók, bizonyos cukorkák édesítőszereként is használatos. Több páciensem is elmondta: egy ideje már csak nyírfacukrot használ édesítésre. Ennek a fent leírtak alapján több pozitív oldala is van, azonban a nyírfacukor energiaértéke a cukoréval azonos, így a fogyni vágyóknak nem ajánlott. Szintén hasonló a helyzet a „Diabetikus” termékekkel. Mind túlsúlyos, mind pedig inzulin-rezisztens páciensem volt már, aki teljes nyugalommal közölte, hogy ő bizony csak diabetikus dzsemeket és csokoládékat fogyaszt. Sajnos a „diabetikus=egészséges” illúziójából ki kellett őket zökkentenem. A diabetikus készítmények nagy része fruktózzal készül, melynek glikémiás indexe alacsonyabb ugyan a cukorénál, de energiát szintén ugyanúgy tartalmaz, továbbá a fruktóz emeli a vér triglicerid-szintjét is, mely a szív-érrendszeri megbetegedések szempontjából hátrányosan befolyásoló tényező. Arról nem is beszélve, hogy ezeknek a termékeknek a zsírtartalma sem elhanyagolható. Akinek testtömeg csökkentésre van szüksége, egyáltalán nem jár jó úton, ha ilyen termékeket fogyaszt. Ezeket alapvetően az egyes típusú cukorbetegeknek ajánlhatjuk, akiknél a cukorbetegség nem elhízás miatt alakult ki- de nekik is csak ritkán, kisebb mennyiségekben javasolható.

Van viszont már számtalan mesterséges édesítőszer, melyet fogyaszthat túlsúlyos és cukorbeteg páciens is – ám ezeknél is oda kell figyelni, s azt választani, mely nem tartalmaz kalóriákat, vagy csak minimális mennyiségben. Sokan ódzkodnak ezektől a termékektől, mivel szintetikus úton előállított ízekről van szó, de aki a fent említett problémákkal küzd, azonban az édesítésről nem tud lemondani, mégis ez jelentheti a megoldást. Mindamellett egyre több kísérletezés folyik a természetes eredetű, de kalóriamentes édesítők kifejlesztésére, így már fellelhetők kompromisszumos megoldások, mint például az Eritrit, mely pont ebbe a kategóriába sorolható, hiszen természetes eredetű, energiaértéke lényegesen kevesebb a cukorénál, s szénhidrát-tartalma is elhanyagolható.
Mindenekelőtt azonban az lenne az első lépés, hogy tisztázzuk, mi a célunk, problémánk, majd pedig ennek megfelelően szakember segítségével változtatnák étrendünk összetevőin. Így nem fordulnának elő súlyos diétahibák – mint amikor egyik páciensem azt hallotta, hogy a cukorbetegek nem ehetnek cukrot, de mézet igen… (ez természetesen nagy tévedés, a méz számukra ugyanúgy tiltólistás, mint a cukor). És talán nem csodálkoznánk nagyot, miért nem fogyunk például a nyírfacukorral…

A legjobb természetesen az lenne, ha ízlelőbimbóinkat megpróbálnánk nem rászoktatni az intenzív édes ízekre, hanem megelégednénk a természet nyújtotta variációkkal. Számomra például nincs is jobb édes csemege, mint egy tálka érett eper – még a tej-csokiról is le tudok mondani a kedvéért.

Egyeztessen időponot telefonon vagy online felületünkön!