Blog: Ketogén, mediterrán vagy vegán: melyik diéta a legjobb a szívünknek?

Az ideális táplálkozás van is, meg nincs is, ha szigorúan vesszük, hiszen nem lehet minden egyes emberre ugyanazt érvényesnek tekinteni. Egy dolog biztos, minél kevesebb feldolgozott, szénhidrátban és cukorban gazdag ételt fogyasztunk, annál jobban járunk.

Reneszánszát éljük a diétázásnak, de szinte minden ember másra esküszik. Van, aki a ketogén módszert, más a hedonista mediterrán étkezést választják, megint mások lemondanak minden állati eredetű élelmiszerről. De pont ugyanennyien vannak, akik azt mondják, hogy ezeknek mind vannak veszélyei. Ráadásul, mivel nincs két egyforma ember – na jó, talán az egypetéjű ikrek azok nagyjából -, nincs egyetlen bevált módszer arra, hogy lefogyjunk és életünk végéig  karcsúak maradjunk. A kutatók szerint is egyénfüggő a legjobb diéta fogalma, de abban ők is egyet értenek, hogy vannak bizonyos alapvető tápanyagok és élelmiszerek, melyeknek szerepelniük kell a sikeres súlycsökkentő étrendben. Ha ezek megvannak, már lehet alakítgatni, kísérletezgetni a személyre szabással. Egy nemrég tartott konferencia résztvevői a vegán, a mediterrán és a ketogén diéta egészségre, ezen belül a szívre gyakorolt hatásait vitatták meg.


A vegán étrend

A vegán étrend követői nem fogyasztanak állati eredetű élelmiszereket, elsősorban zöldségeket fogyasztanak. - Ha az állati fehérjét növényi fehérjével helyettesítjük, az idő múlásával csökkentenénk a mortalitást és a kardiovaszkuláris rizikófaktorokat. - mondta Dr. Kim Williams, a chicagói Rush Egyetem Orvosi Központjának kardiológusa. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a kockázat leginkább azzal csökken, ha az ember abbahagyja a feldolgozott vörös hús felvételét, tette hozzá. A növényi alapú étrend csökkenti a magas vérnyomást, és bizonyíték van arra is, hogy csökkenti a C-reaktív fehérje szintjét is, amely a szervezetben a gyulladás jelzője. A vegán diéta azonban nem tökéletes, B12-vitaminhiányhoz vezethet - az állati termékekben megtalálható vitamin. A B12-vitamin hiánya csökkent vörösvérsejtszámot vagy vérszegénységet okozhat. A vérszegénység másik oka a vashiány lehet.


A mediterrán étrend

A mediterrán diéta engedi az állati fehérjék fogyasztását, de a halat előnyben részesíti a vörös hússal szemben. Az extra szűz olívaolaj vezető szerepet tölt be ebben az étrendben, amely magában foglalja a dióféléket, sok zöldséget, gyümölcsöt és bort – ez utóbbit persze csak mérsékelten. Bizonyíték van arra, hogy a mediterrán diéta csökkenti a "rossz" koleszterinszintet, és a Mayo Clinic szerint a szívbetegség kockázatát is. Bár sok kutató kétségbe vonta az elmúlt években a mediterrán diéta jelentőségét az egészségre gyakorolt hatása alapján, Dr. Miguel Martínez-Gonzalez, a spanyolországi Navarrai Egyetem epidemiológusa, aki szintén a kongresszus résztvevője volt, kijelentette, hogy a korábbi megállapítások javarészt igazak, a mediterrán étrend még mindig az egyik legegészségesebb diétának számít.


A ketogén diéta

A találkozón tárgyalt harmadik diétafajta a ketogén étrend volt, mely alacsony szénhidrát- (semmi burgonya, gabonaféle vagy cukor, csak tejtermékek, magvak és zöldségek!) és magas zsírtartalmú élelmiszerek fogyasztását írja elő, mérsékelt mennyiségű fehérjével megspékelve. Dr. Sarah Hallberg, a Virta Health egészségügyi igazgatója az ülés során hangsúlyozta, hogy ez az étrend csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőit is. Más szakértők azonban aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a ketogén étrendet tartó emberek hajlamosabbak arra, hogy visszahízzák leadott túlsúlyukat, mert ezt a diétát hosszú távon nem igazán lehet tartani. Sőt, a ketogén diéta magas zsír- és koleszterinszintje káros lehet a szív egészségére.


Az igazi étel jobb, mint a feldolgozott

Persze, fizikailag minden étel igazi és valós, de a lényeg azon van, hogy minél kevesebb előre feldolgozott vagy finomított élelmiszert vegyünk magunkhoz, ezek ugyanis meglehetősen egészségtelenek. Ilyenek a cukros-lisztes ételek, a félkész – vagy konyhakész – fagyasztott fogások. Hogy ezek rossz hatását elkerüljük, nem kell más, mint egy konyha, ahol mi magunk készítjük el ételeinket, ezáltal nemcsak gyakorolhatjuk a főzést, de azt is tudjuk, hogy valójában mi kerül a tányérunkra. Az étrend összetételében pedig az a fő, hogy kiegyensúlyozott legyen.

Kérjük, ossza meg cikkünket, hogy ismerősei számára is elérhető legyen!

A weboldalon közölt információk nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot, látogasson el orvoshoz!

Az oldalon található tartalmak hitelességéért a Belvárosi Orvosi Centrum igazgató főorvosa, Dr. Tisza Tímea felel.

Létrehozva: 2020. 06. 17. 16:59 (Utolsó frissítés: 2020. 06. 17. 17:22)