Blog: Milyen lépésekből áll az alvászavar kezelése?

Az alvászavar hátterében számos tényező állhat. Például a stressz, a túlzott koffeinfogyasztás, a nikotin és bizonyos gyógyszerek is. Mindemellett néhány betegség is akadályozhatja a megfelelő minőségű alvást. Cikkünkben eláruljuk, hogy milyen lépésekből áll az alvászavar kezelése.
 
Mit okozhat az alvászavart?

Többek között fejfájást, nappali aluszékonyságot, memóriazavart, viselkedési problémákat, depressziót, szorongást, figyelemhiányt és elhízást. Mindemellett a szexuális problémák hátterében is állhat kialvatlanság.
 
A rendszeres alvászavarral küzdők nem alszanak napi 7-8 órát, melynek következtében a szervezetük egy idő után összezavarodik. Megjelennek az alváshiány tünetei, amelyek negatívan befolyásolják a mindennapokat.
 

Az alvászavar kezelése nem elhanyagolható

 
Gyakori alvászavar az alvási apnoe szindróma, mely hatására a beteg nem tud eljutni a mély alvás fázisába. Miről ismerhető fel ez a szindróma? A horkolás közben jelentkező levegővétel-kihagyásról, amit egy nagy belégzés követ. Ennek az állapotnak a hátterében a felső légutak részleges vagy teljes elzáródása áll, mely alvás közben légzéskimaradást okoz.
 
Ráadásul a kialvatlanság a már említett tünetek mellett betegségeket válthat ki, illetve már meglévő egészségügyi problémákat súlyosbíthat. Ide sorolható betegség például a cukorbetegség, a pszichiátriai betegségek, a magas vérnyomás, a stroke, a szívinfarktus és a depresszió.
 
Mindemellett azt is figyelembe kell venni, hogy az alvászavar által okozott aluszékonyság, figyelemzavar és kimerültség növeli a közlekedési balesetek kockázatát.
 

Hogyan állapítható meg az alvási apnoe szindróma?

 
Mindenképpen érdemes bejelentkezni neurológiai vizsgálatra alvászavar esetén. Az alvási apnoe szindróma otthoni alvásvizsgálattal szűrhető ki. Ez egy készülékkel történik, amit alvás közben alkalmaznia kell a páciensnek. Két érzékelővel van ellátva a készülék: egy ujjra helyezhető pulzoximéterrel és egy orr elé helyezhető szenzorral.
 
Előbbi a vér oxigenizáltságát, illetve a pulzust méri. Az orr elé helyezhető szenzor pedig a levegő be- és kiáramlását rögzíti. Az eszköz által rögzített adatokat később egy szakember elemzi. Amennyiben beigazolódik a légzéskimaradás, minél hamarabb meg kell kezdeni a szükséges kezelést.
 
Az alvási apnoe szindróma mellett egyéb alvászavarok is jelentkezhetnek, például disszomniák. Ide sorolható a narkolepszia, mely azt jelenti, hogy a páciens napközben hirtelen elalszik. Továbbá a disszomniákhoz tartozik a nyugtalan láb szindróma is, melynek hatására nyugalmi állapotban kellemetlen érzés jelentkezik a lábban, és ez az érzés csak mozgatásra múlik el.
 

A neurológus megállapítja a probléma okát

 
Mindemellett paraszomniák is jelentkezhetnek, melyek során kóros folyamatok zavarják meg az alvást. Ide tartozik például az éjszakai bevizelés, az alvajárás és a félelmetes éjszakai felriadások.
 
Hogyan kezelhető az alvászavar?

Az alvási apnoe szindróma légsín terápiával kezelhető. Súlyosabb esetekben műtéti beavatkozásra is szükség lehet. Amennyiben lelki eredetű probléma áll az alvászavar hátterében, gyógyszeres kezeléssel, illetve pszichoterápiával orvosolható a probléma.
 
Az alvászavarral minél hamarabb fel kell keresni egy neurológust, aki megállapítja a probléma okát, és megfelelő kezelést ajánl.